Repül az idő, eltelt fél év a 2026-os esztendőből. Éppen ezért arra kértük Székesfehérvár polgármesterét, dr. Cser-Palkovics Andrást, hogy értékelje ezt a magunk mögött hagyott hat hónapot, különös tekintettel a választásokra, az annak eredményeképp bekövetkezett változásokra.

– Valóban volt egy választás április 12-én, s ezen az emberek országosan és helyben is világos, egyértelmű döntést hoztak. A demokrácia jegyében két új országgyűlési képviselőt választottak Székesfehérváron és környezetében, nekik ezúton és ismételten jó és eredményes munkát kívánok, hiszen ez az ország és a város érdeke is. Velük egyébként a kapcsolatfelvétel megtörtént, egyeztetésre már sor került, s bízom benne, hogy együtt fogunk tudni dolgozni annak érdekében, hogy Székesfehérvár fejlődni tudjon, a közszolgáltatások minél magasabb színvonalon valósuljanak meg, és ezáltal az emberek úgy érezzék, hogy értük történnek országosan és helyi szinten is  a dolgok. Egy másik része a kérdéskörnek, hogy mit tartogat az új kormány az önkormányzati szektor számára? A szakpolitikákban milyen változtatásokat szeretne megvalósítani, legyen az önkormányzati feladatellátás, ahhoz kapcsolódó finanszírozás, adott esetben ma az államnál lévő feladatokat vissza kíván-e adni az önkormányzatoknak, gondolok itt például az iskolákra, arra, mit kezd a szolidaritási hozzájárulás sokat vitatott rendszerével, amivel kapcsolatban ugye, azt ígérte, hogy megszünteti, vagy legalábbis jelentősen csökkenteni fogja. Fehérvárnak ez milliárdokat jelenthet éves szinten, tehát bízom benne, hogy ez az ígéret teljesülni is fog, s ezeket a pénzeket a város működtetésére, fejlesztésekre tudjuk fordítani. Ezekről ma még keveset tudunk, de úgy gondolom, hogy az új kormánynak jár az a bizonyos türelmi idő. Pár hét telt el, a kormány egy hónapja működik, korai lenne még következtetéseket levonni, talán majd ősszel ezt jobban meg lehet tenni. Közben az önkormányzati érdekképviseleti szervek, így a Megyei Jogú Városok Szövetsége is letette a saját javaslatait, és bízunk benne, hogy lesz lehetőség arra, hogy érdemben egyeztessünk a szaktárcákkal, így ezeknek az egyeztetéseknek a végén, az önkormányzati szektor számár pozitív eredményeket és változásokat lehessen majd elérni.

– Maradjuk egy picit a Megyei Jogú Városok Szövetségénél, amely néhány hete tisztújítást tartott, s ennek eredményeképp te lettél az elnök. Ez milyen plusz feladatokat és  felelősséget ró rád?

– Ez egy társadalmi megbízatás. Több, mint három évtizede működik a Megyei Jogú Városok Szövetsége, melynek valamennyi megyei jogú város a tagja, ez jelenleg 25 várost és kétmillió embert jelent, és a magyar gazdaság teljesítményének mintegy egyharmada ezekben a városokban jön létre, tehát nagyon jelentős, hogy mi történik ezeknek a településeknek a mindennapi életében. Valóban Szita Károly munkáját követően én, illetve Neményi András szombathelyi polgármester társelnökként vezetjük. Egy új elnökség is megalakult, és ez az elnökség teszi le a szakpolitikai javaslatait a kormányzat irányába, meglátjuk majd, hogy milyen eredménnyel. Ugye azt ígérte az új kormány, hogy ezeken a szakterületeken folyamatosan egyeztetni fog a szakmai szervezetekkel, nyilván a Megyei Jogú Városok Szövetsége – hasonlóan minden más önkormányzati érdekképviseleti szervezethez – ilyen, úgyhogy remélem, hogy hamarosan az érdemi egyeztetések megkezdődnek majd.

– Sok mindent olvashatunk a közösségi felületeiden, kiváltképp a Facebook-oldaladon, így ha figyelemmel követjük, naponta több fontos információt is megtudhatunk tőled elsőkézből. Tegnap például a vasútállomásnál tervezett intermodális csomóponttal kapcsolatban olvashattunk, de sok más fejlesztés is az „asztalon hever”. A második félévben, vagy inkább úgy fogalmaznék, a közeljövőben, mely tervezett kiemelt fejlesztések valósulhatnak meg, illetve indulhat el a megvalósításuk? 

– Itt különbséget kell tenni az állami és az önkormányzati beruházások között. Ez utóbbiakért felel az önkormányzat, s a költségvetés, amit elfogadtunk februárban nagy többséggel, tartalmazza az idei és a következő évek induló fejlesztéseit. Ennek kulcspontjai most az útfejlesztésekhez kapcsolódó beruházások. 42 út, utca, parkoló felújtása, építése kapcsán már döntött a közgyűlés, arról is , hogy milyen ütemezésben és forrásokból fogjuk tudni ezeket megvalósítani. Ebben nagy útfejlesztések, mint Bakony utca megépítése, Úrhidai út felújítása, Móri út kettes ütem, ugyanúgy beletartozik, mint mondjuk a Pozsonyi út felújítása. A Nagyszombati utcával meg is kezdődött ezeknek a beruházásoknak a sora, és a város különböző pontjain kisebb fejlesztések is már látszódnak, de emellett az intézményfelújításokra is sokat költünk ebben az esztendőben is, úgyhogy ezek mennek a maguk rendjében. Azt látni kell és tudomásul kell venni, hogy a mai jogszabályi keretek között, és bürokrácia mellett, egy döntéstől számítva akár évek is eltelhetnek, mire az adott beruházás megvalósul, hiszen terveztetni kell, szigorú engedélyeztetési eljárásokon kell végig menni, majd közbeszerzésen kell kiválasztani azt a kivitelezőt, aki az adott munkát elvégzi, és ezeket követően kerülhet csak sor magára a munkára, ami általában önmagában is időt vesz igénybe. Türelmet kérünk, de folyamatosan – legalábbis én úgy érzem, és ezt remélem nem csak az elfogultság mondatja velem -, hogy  közös erővel tudjuk fejleszteni Székesfehérvárt, soha nem elfelejtve, hogy ezeknek a saját erős fejlesztéseknek a nagy részét a helyi gazdaság teljesítményének, az ott dolgozó vállalkozásoknak és munkavállalóknak köszönhetően érjük el, de ebből következően magánszemélynek helyi adót nem kell fizetniük, tehát ezekhez a beruházásokhoz kommunális vagy építményadóval az önkormányzaton keresztül a magánembereknek nem kell hozzájárulni. A másik fejlesztési csomag, ami az állami beruházásokat jelenti, így például kiemelten az Auchan körforgalom bővítése, az Új Csóri úti körforgalom bővítése, az intermodális közöségi közlekedési központ, a Budapest-Balaton kerékpárút fehérvári szakasza, az M 200-as autópálya, vagy éppen az M7-es háromsávosítása. Ezek azok a beruházások, amelyek érintik városunkat, az önkormányzat segítő, támogató partner, de nem az önkormányzat nagyságrendje és nem is az önkormányzat, hanem az állam, amely ezeket a beruházásokat megvalósítja. Vitézy Dávid miniszterhez levélben is fordultam, ezeket az állami beruházásokat kérve, hogy ezek valósuljanak meg, és felajánlva, hogy természetesen kész vagyok vele egyeztetni  ezekről a kérdésekről, és az önkormányzat minden segítséget meg fog jeleníteni. Például: ha nem kellene szolidaritási hozzájárulást fizetni, akkor lehet, hogy olyan állami beruházásokat, mint az Új Csóri úti körforgalom vagy az Auchan körforgalom, a város maga is meg tudná a saját bevételei terhére valósítani, szolgálva a fehérváriakat és szolgálva az agglomerációban élőket, vagy éppen a távolabbról érkezőket, akik távolabbi célpont felé mennek. Vitézy Dávid ezzel kapcsolatban egy kommentben egy fehérvári polgárnak válaszolt – ezt köszönöm neki – támogatásáról biztosítva az intermodális közösségi közlekedési központot, erről posztoltam. Egyébként úgy láttam, hogy miniszter úr ezt a posztot lájkolta, úgyhogy én bízom benne, hogy az együttműködés erre a fejlesztésre is ki fog a jövőben terjedni. Itt is fontos kiemelni – mert kaptam olyan kérdést, hogy eddig ezt nem sürgette a város –  hogy de, sürgette a város, sőt a korábbi kormányzat is tett érte, hiszen a tervek elkészültek, ez idő és pénzigényes folyamat, és az engedélyek is rendelkezésre állnak, tehát az előkészítés megtörtént. Az intermodálisnál is, a Budapest-Balaton kerékpárútnál is, vagy éppen az Auchan körforgalomnál is, a város pedig elvégezte ezt az Új Csóri körforgalom esetében. Ezek mindegyike „csőre töltött” fejlesztés, tehát abban a pillanatban, ha az állam ezek megvalósítására pénzt ad, akkor kiírhatja a  közbeszerzési eljárást és megvalósíthatja a beruházást. Nem vagyunk türelmetlenek, csak szerintem nagyon fontos, hogy tudják az emberek, hogy mi az állam és mi az önkormányzat feladata. Én pont ugyanúgy járok el mint eddig, hiszen aki figyelte, tudja, hogy a leköszönő kormánnyal szemben is felléptem fehérvári ügyekért és elismertem ami pedig fehérvárért jó dolog történt, Modern Városok Program, adósságállomány átvétele, itt jegyezném meg, hogy ma nulla forint adóssága van Székesfehérvár önkormányzatának. Így fogok egyébként eljárni az új kormány esetében is, sürgetem a fehérvári fejlesztéseket, támogatom és elismerem, ha ez a munka pozitív, eredményt hoz, s meg fogom köszönni az új kormánynak is.

– Térjünk át most a sport témaköréhez, mert az év közepe az a csapatsportágakban egy bajnoki szezon végét jelenti, így van miről beszéni a „Bajnokok Városa”, azaz Székesfehérvár esetében, még akkor is, ha idén a kiemelt sportágakban aranyérmeket nem nyertek csapataink, ám a kevésbé kirakatban lévő sportágakban szépen jöttek a bajnoki aranyak, Eb- vb-címek, Te is szinte hetente fogadsz különböző megmérettetéseken érmeket halmozó versenyzőket. Azt is ki kell emelnem, hogy igazi sport vénájú polgármesterként rendszeresen ott vagy kosár, kézilabda vagy éppen jégkorong meccseken, nem beszélve a Videoton mérkőzésiről. Szóval, összességében milyennek láttad a magunk mögött hagyott sportidényt fehérvári szemszögből?

– Én csak egy szurkoló vagyok e tekintetben, viszont az önkormányzat a helyi sport egyik nagy támogatója. Fontos elmondani – hitvallásként is meg lehet ezt fogalmazni – hogy egy közösséget – márpedig egy önkormányzatnak a közösségszervezés a legfontosabb feladata -, ebben a munkában közösséget két nagy terület tud szervezni: a kultúra és a sport. Ezért van szüksége ennek a két területnek az önkormányzati támogatására. A sport nagyon sokrétű, magában foglalja a szabadidősportot, a diák- és utánpótlás sportot, és az élsportot is. Fehérváron rengeteg sportot lehet magas szinten űzni, kiváló szakmai műhelyek tevékenykednek városunkban, viszont ez azt is jelenti, hogy ne vagyunk feltétlen akkora nagy város, hogy mindent csúcs szinten lehet űzni, miközben mindegy tíz olyan együttesünk van, amelyek a legmagasabb szinten szerepelnek, és mint ilyen, általában vegyes is az ilyen év, valamelyik sportágnak, csapatnak jobban sikerült, valamelyiknek csalódást keltőbben. A jégkorongnál érdekes volt az egész idény, hiszen az alapszakasz nem sikerült jól, ám a rájátszásban eljutott az elődöntőig a Volán, amit nem kell megmagyarázni, ebben a mezőnyben ez remek teljesítmény. Főleg úgy, hogy tovább nőtt a nézőszám, hiszen 4000 fős átlagnézőszámról beszélünk, a Volán-Fradi rangadók pedig full teltházzal mentek, ami 5000 feletti számot jelent. Itt emelném ki, hogyha nincs MET Aréna és a Raktár utcában maradt volna a csapat, akkor 1500-2000 ember nem tudott volna bemenni sem ezekre a meccsekre! Én most éreztem úgy, hogy a klub és a szurkolók is belakták az arénát. Az Alba Fehérvár kosárlabda csapatának szereplése szerintem csalódás, ebbena  keretben sokkal több volt, sokkal többet lehetett volna ebből kihozni szakmailag, ami a 4 közé jutát jelenteti. Én úgy gondolom, hogy az alapszakaszt, főleg annak a hajráját szúrta el. Azt kellene már végre tudomásul venni, hogy nem elég a rájátszásra felkészülni, nem lehet igazán jól szerepelni, ha az alapszakasz gyenge és nincs kedvező rájátszás pozícióban a csapat. Ha a rájátszást elszúrjuk, bizony nem lesz igazán jó eredmény. Most is így volt. Legalább ennyire fontos lenne, hogy az utánpótlásműhelyek munkáját össze lehessen hangolni, mert nem vagyunk akkora város, hogy két műhely úgy tudjon itt működni, hogy közöttük a kapcsolat nem olyan erős, mint amit én magam szeretnék látni. Mindkét műhelyben kiváló szakemberek dolgoznak, sokat köszönhetünk volt játékosként is több helyen tevékenykedőknek, én magam bízom abban, hogy kicsit erősebb lesz köztük az együttműködés. A női kézisek szerintem szépen szerepeltek, kishíján nemzetközi kupás helyen zártak, ez pedig bravúr, főleg, hogy sok fiatallal sikerült ezt elérni. És persze itt van a labdarúgás, a Vidi. Ott az volt a cél az elején, hogy a csapat életben maradjon, el tudjon indulni az NB II-ben és stabilizálódjon a klub helyzete, illetve aztán, hogy becsülettel végig tudja csinálni a szezont. Ezek azt gondolom teljesültek is. Most már van egy anyagi és szakmai értelemben is jól vezetett klub, Nikóék (Nikolics Nemanja sportigazgató) belépésével van egy igazán elkötelezett, lokálpatrióta, igazi Vidi családtag, aki a szakmai munkát vezeti, és remélem, hogy egy sikeres pályázat után pedig el fogjuk érni, hogy legyen egy stabil tulajdonosa a Vidinek. Hozzá kell tenni azonban, hogy amint az élet sok területén, a sportban is látszanak változások, ennek az iránya ebben a pillanatban még nem ismert, tehát jelenleg inkább bizonytalanság van a sporton belül, hiszen két nagyon nagy tétel: a televíziós jogdíjakért kapott támogatás és a Szerencsejáték Zrt-től kapott támogatás összegszerűsége is bizonytalan, várhatóan azonban kevesebb állami szereplőktől származó bevételre számíthat a magyar sport, adott esetben az utánpótlás és az élsport is, mindez azt jelenti, hogy növelni kell a piaci bevételeknek a súlyát, illetve kicsit türelmesebbnek kell lenni a klubokkal szemben az eredményességet tekintve. Szerintem át fog alakulni a magyar sport, de az a cél, hogy Fehérvár ebből győztesen kerüljön ki.

– Megérkeztünk ezzel konkrétan a Vidihez, a klubot működtető gazdasági társaság várt új tulajdonosának kérdéséhez. Kedden volt szurkolói ankét, ám ezen nem minden szimpatizáns lehetett ott, így talán emiatt is kiemelte fontos kérdés, hogy miként áll most a pályázati eljárás, milyen reményekkel kecsegtet, hiszen éppen egy hét múlva, július 1-jén dönt a közgyűlés az új befektető, tulajdonos személyéről. Kezdhetünk már kicsit mosolyogni, alappal bizakodni, vagy várjunk még ezzel?

– Ez egy hivatalos pályázati folyamat, szerintem a mosollyal érdemes megvárni ennek a folyamatnak a végét, de azt mondhatom, hogy szerintem bizakodhatunk! A pályázati folyamat jelenlegi állásában azt lehet elmondani, hogy lezárult a pályázatok leadásának határideje 15-én 16.00 órakor. Két külföldi, valamint egy hazai pályázat érkezett, ezeknek az értékelése megkezdődött, sőt, már a hiánypótlási részt is sikerült lezárni, apályázók benyújtották azokat a dokumentumokat, amiket a hiánypótlás során meg kellett tenniük. Most egy külső, nagy szaktekintélynek számító szakértői cég az, amelyik végzi ezeknek a pályázatoknak a szakmai, pénzügyi és jogi értékelését, és állapítja meg azt, hogy mely pályázók nyújtottak be olyan pályázatot, amit érvényessé és adott esetben eredményessé lehet nyilvánítani, tehát ami mellett dönthet a közgyűlés. Ez a munka még pár napig zajlik, de úgy látom, hogy nem lesz akadálya annak, hogy valóban július 1-jén a közgyűlés érdemi döntést tudjon hozni, majd erről a döntésről tájékoztatni tudjuk a nyilvánosságot. A cél egyértelműen az, hogy az önkormányzat értékesítse a klubot. Egyrészt ezt ígértük egy évvel ezelőtt, amikor át kellett vennünk a tulajdonosi szerepet, másodsorban pedig a következő bajnoki idényben már pénzügyi forrást kell biztosítani a felnőtt csapat működéséhez, és nem szeretnénk, hogy ez önkormányzati forrás legyen. Ez egy piaci tevékenység eredménye kell, hogy legyen. Teljesen más kérdés persze az utánpótlás működtetése, oda – ahogy minden más sportágban is történik – az önkormányzat fog forrást biztosítani, de a felnőtt csapat működtetése, a klub működtetése akkor helyes, ha magánkézben, magántulajdonosnál van. Hogy ez külföldi vagy magyar befektető lesz-e, ez ki fog derülni. A pályázatok alapján én úgy látom, hogy van esély olyan tulajdonosnak a szerepvállalására, akinek érdemi szakmai és pénzügyi elképzelései vannak arra nézve, hogy a Vidit hogyan juttassa vissza minél hamarabb az NB I-be, és hogy kerül a csapat arra a polcra, amit a magyar labdarúgáson belül megérdemel, úgy, hogy Videotonnak nevezzék a jövőben is és piros-kék legyen a színe.

– Az előzetes tárgyalások alapján, miként gondolod, ha minden amiről a jelöltekkel beszéltetek, amiket ők előzetesen szóban vállaltak, valóban bekerültek a pályázatokba, akkor van a három kandidáló között, akivel igazán jól járhat a Vidi? Vagy mindhárman egyformán megfelelő, „üzembiztos”, de nem kiemelkedő anyagot nyújthattak be, tehát nem lehet arra számítani, hogy úgymond „habzsi-dőzsi” lesz a klubnál. 

– Szerintem az a „habzsi-dőzsi” nem fog visszatérni, ami arról szól, hogy mindenre mindig van pénz, és azt úgy lehet elkölteni, hogy mindegy, van eredmény vagy nincs. Ez a világ szerintem elmúlt, nem csak a Vidinél, másutt is. Itt aki érkezik, az befektetőként érkezik, tehát szeretne szintet lépni, mert onnantól kezdve lehet egyáltalán pénzügyi megtérülésről beszélni. Tehát én azt látom, hogy több olyan pályázó is van, akiknek bízom benne, hogy érvényes lesz a pályázata, tehát érdemben tudunk róla állást foglalni, dönteni, és ezen befektetők mindegyike azért invesztálna a Vidibe, hogy utána befektetőként pénzt is keressen. Mikor tud pénzt keresni? Ha NB I-es a csapat, sőt, ismét kiléphet a nemzetközi porondra. Mert a fociban van pénz, nem csak kiadási, bevételi oldalon is – talán az egyetlen ilyen sport a látványsportágak közül jelenleg Magyarországon és Európában – viszont ehhez NB I-es és magát nemzetközi szinten megmérető csapatra van szükség. Én látok olyan pályázót – nem is egyet – aki ehhez a feltételeket meg tudja teremteni.

– A pénz sokat jelent, de nem mindent. Akad a pályázók között olyan is, akinek konkrétan a futballban van már tapasztalata, szakmai múltja, háttere, tehát ezek alapján is esélyesként lehet rá tekinteni?

– Van közöttük olyan, akinek van saját szakmai háttere, vagy fel tud mutatni olyat, aki kapcsolódik hozzájuk, akkor ha az ő pályázatuk lesz a nyerő, így ők lesznek a Vidi új tulajdonosai. Én úgy érzem, hogy mindegyik pályázóról elmondható, hogy hatékonyabb tulajdonos tud lenni, mint egy önkormányzat, elsősorban azért, mert először pénzt kell fektetni ebbe a cégbe, így a klubba, és utána lehet ebből szakmai eredményt elvárni, és adott esetben ez hozhat majd pénzügyi eredményt. Tehát a három pályázó szerintem hatékony tulajdonos tud lenni, és ez igaz szakmai és pénzügyi értelemben egyaránt.

(Fotó: Mátay Balázs, Videoton FCF)