A városokban megjelenő vadállatok, bármennyire is szépek és aranyosak, rengeteg kockázatot hordoznak. Emberre és állatra is veszélyes betegségeket terjesztenek, balesetet okoznak és félelmet kelthetnek a lakosságban. Amint a Vadászösvény magazin a közösségi oldalán felhívta a figyelmet, az utóbbi időben egyre jobban terjed a rókák etetése, amely rengeteg kockázatot rejt magában. A rókák városiasodása önmagában is számos problémát okoz, nem szabad ezt az etetéssel és az emberhez szoktatással tetézni.

Ezek az állatok ugyanis rengeteg betegséget hordoznak, amelyek közül több akár halálos zoonózis (veszettség, rókagalandféreg), valamint háziállatokra is végzetes betegség (babésia, szívférgesség, szopornyica, rüh). A rókák számára is kifejezetten veszélyes a városi lét, hiszen nap mint nap szembesülünk az elütött városi rókák szívfacsaró látványával. Az etetéssel a városi rókák populációja gyorsabban növekszik, és egyre inkább elveszítik természetes félelmüket az emberrel szemben. Az etetés – habár a jóindulat vezérli – valójában többet árt a rókáknak; koncentráltan jelennek meg egy területen, ezáltal egymás között, és a háziállatok között is gyorsabban terjesztik a betegségeket. A környéken lakók sem biztos, hogy örülnek a jelenlétüknek, ami szintén rengeteg konfliktust okozhat.

A legfontosabb, rókák által terjesztett betegségek:

1. Veszettség (Rabies)

Kórokozó: A veszettség vírusa (egy Rhabdovírus). Tünetek rókában: A veszett rókák viselkedése megváltozik. Kezdetben lehetnek szokatlanul szelídek vagy éppen ellenkezőleg, agresszívak. Később neurológiai tünetek jelentkeznek: tántorgás, bénulás (gyakran a hátsó lábakon kezdődik), nyelési nehézség (ez okozza a habzó szájat, mivel nem tudják lenyelni a nyálukat), fény- és hangérzékenység, görcsrohamok. A betegség lefolyása az állatban mindig halálos. Emberek esetében a lappangási idő változó (néhány naptól akár több évig is terjedhet, de általában 1-3 hónap). A kezdeti tünetek nem specifikusak: láz, fejfájás, rossz közérzet, valamint a harapás helyén jelentkező égő, viszkető érzés. Később súlyos neurológiai tünetek alakulnak ki: szorongás, zavartság, izgatottság, hallucinációk, nyelési nehézség (víziszony), bénulások, kóma. A tünetek megjelenése után a betegség gyakorlatilag minden esetben halálos.

2. Echinococcosis (Rókagalandférgesség)

Ez egy alattomos és rendkívül súlyos parazitás megbetegedés, amelynek két fő formája van, és a rókák elsősorban az egyik (az alveoláris) terjesztésében játszanak kulcsszerepet. Terjedés (Emberre vonatkozóan): A fertőzés a mikroszkopikus féregpeték lenyelésével történik. Ezek a peték rendkívül ellenállóak a környezeti hatásokkal (pl. fagyással) szemben, hónapokig, akár egy évig is fertőzőképesek maradhatnak a talajban, különösen nedves, hűvös környezetben. A fertőzés forrásai lehetnek: Mosatlan erdei gyümölcsök: Szeder, málna, áfonya, szamóca, amelyek alacsonyan nőnek és könnyen szennyeződhetnek rókaürülékkel. Mosatlan, nyersen fogyasztott kerti zöldségek, saláták: Ha a kertbe rókák járnak be.
Tünetek rókában/kutyában: A végleges gazdákban (róka, kutya) a bélben élősködő férgek általában nem okoznak észrevehető tüneteket, még súlyos fertőzöttség esetén sem. Ezért egy egészségesnek tűnő róka is ürítheti a veszélyes petéket. Tünetek emberben: A betegség rendkívül alattomos, a lappangási idő nagyon hosszú (5-15 év is lehet!). A lárva a májban lassan, rosszindulatú daganathoz hasonlóan növekszik, roncsolva a szerv szöveteit és gyakran későn okoz csak tüneteket.

3. Rühösség

Bár a köznyelvben gyakran csak „rühként” emlegetik, a rókákat leggyakrabban a Sarcoptes scabiei var. canis nevű rühatka egyik variánsa támadja meg, amely kutyákra is erősen fertőző, és átmenetileg embert is megfertőzhet. Tünetek rókában: A rühös róka állapota rendkívül súlyos lehet. Jellemző a nagyon erős viszketés, az állat folyamatosan vakarózik, dörzsölőzik. Ennek következtében kiterjedt szőrhullás alakul ki, különösen a könyökön, csánkon, füleken, hason. A bőr megvastagszik, kipirosodik, pörkök, sebek, másodlagos bakteriális fertőzések alakulnak ki. A legyengült, szőrtelen állat lesoványodik, és végül elpusztulhat a kimerültség, fertőzések vagy a hideg miatt. Tünetek emberben: Ha az ember fertőződik a róka vagy kutya rühatkájával, általában lokalizált, erősen viszkető bőrkiütések jelennek meg azokon a területeken, amelyek érintkeztek az állattal (pl. alkar, has, mellkas). Kis piros göbök, esetleg hólyagocskák láthatók. Mivel az ember nem megfelelő gazda, az atkák nem tudnak tartósan szaporodni, és a tünetek általában néhány hét alatt maguktól elmúlnak, miután a fertőzés forrását (a beteg állatot) kezelik, és a környezetet megtisztítják. Azonban a viszketés nagyon kellemetlen lehet.

4. Leptospirózis

Ez egy bakteriális megbetegedés, amely számos vadon élő és háziállatot érinthet, és az emberre is veszélyes. A rókák is lehetnek a baktérium hordozói és ürítői. A rókák gyakran tünetmentes hordozók, de okozhat a betegség lázat, levertséget, vese- vagy májkárosodást is náluk. Tünetek emberben: A betegség lefolyása változatos, az enyhe, influenzaszerű tünetektől (láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalmak, kötőhártya-gyulladás) a súlyos, életveszélyes állapotig (Weil-kór) terjedhet, amely sárgasággal, veseelégtelenséggel, tüdővérzéssel jár. A diagnózis laboratóriumi vizsgálatokkal történik, a kezelés antibiotikumokkal lehetséges, különösen korai szakaszban.

5. Tularémia („Nyúlpestis”)

Bár a neve a nyulakra utal, számos más állat, köztük a rókák is megfertőződhetnek és szerepet játszhatnak a betegség terjesztésében, akár hordozóként, akár a fertőzött kullancsok terjesztőjeként.A fogékony állatokban láz, levertség, étvágytalanság, nyirokcsomó-duzzanat, tüdőgyulladás alakulhat ki, gyakran elhulláshoz vezet. Tünetek emberben: A tünetek attól függenek, hogyan jutott be a kórokozó a szervezetbe. A leggyakoribb forma a kullancscsípés helyén kialakuló fekély és a regionális nyirokcsomók fájdalmas duzzanata. Emellett hirtelen kezdődő magas láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom jellemző. Más formák is előfordulhatnak: szemészeti (kötőhártya-gyulladás nyirokcsomó-duzzanattal), szájgarati (torokfájás, fekélyek), tüdőérintettség (tüdőgyulladás, mellkasi fájdalom) vagy általános, lázas megbetegedés (typhoid forma). A diagnózis laboratóriumi vizsgálatokkal történik, a kezelés antibiotikumokkal hatékony.

6. Egyéb paraziták és kórokozók

A fentieken kívül a rókák ürüléke potenciálisan hordozhat más, kevésbé specifikus vagy ritkábban emberi megbetegedést okozó parazitákat és baktériumokat is.

The post Ne etessük a városba betévedő vadakat! appeared first on Média 24.