Hatodik üléséhez érkezett a Háború, régészet és kulturális örökségvédelem történelmi konferencia. A tanácskozás első napjának a székesfehérvári Városháza Díszterme ad otthont, ahol nyolc szekcióban összesen huszonhat előadást hallhatnak a résztvevők a szakma legelismertebb képviselőitől. A kétnapos szakmai konferencia a Szent István Király Múzeum, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében valósul meg. A nyitónap előadásai és poszterszekciója után a második napnak a budapesti Bálna rendezvényközpont lesz a helyszíne. A konferenciát a Fehérvár TV teljes egészében rögzíti, így a későbbiekben az előadások elérhetőek lesznek azok számára is, akik a helyszínen nem tudtak részt venni.

Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy a hadtörténeti régészet egy fontos szakterület, ezért nagy öröm, hogy a két intézmény összefogott. Az együttműködés azonban a konferenciával nem ér véget, hiszen – ahogy az országgyűlési képviselő fogalmazott – ez a mai nap lehet a bevezetője egy hosszútávú együttműködésnek. Vargha Tamás örömmel osztotta meg a közönséggel, hogy az intézmények közötti kapcsolat eredményeként augusztus 15-től a Szent István Király Múzeumban lesz látható a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki kiállítás.

„A régészethez és a hadtörténethez is több szállal kötődik Székesfehérvár városa. Fontos, hogy időről időre az ezekhez kapcsolódó szellemi és tudományos munkának is teret tudjunk biztosítani.” – kezdte köszöntőjét dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki örömét fejezte ki azért, hogy a Díszterem, a város közösségi tereként újabb izgalmas konferenciának lehet a helyszíne a két intézmény együttműködésének okán. Kiemelte, nem csupán a konferenciát és a kiállítást rendezik meg, hanem a háttérben a Szent István Király Múzeum, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei komoly szakmai eszmecserét folytatnak, segítik egymás munkáját.

Töll László ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka elmondta: a hadirégészet egy új keletű tudomány, azonban a népszerűségét jól jelzi, hogy már a hatodik nagysikerű konferenciát rendezhetik meg a témában. Felidézte emlékeit első, hadirégészethez és kísérleti régészethez kapcsolódó emlékeit, ennek nyomán pedig felvetette: a jövőben a konferencia kiegészülhet egy harmadik nappal, amikor a szakemberek a kísérleti régészet eszközeihez nyúlva rekonstruálhatják a régmúlt fegyvereit, vagy ellenőrizhetik az íróasztal mellett született mítoszokat.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója üdvözölte az intézmények közötti együttműködést, ami nem újkeletű, hiszen a múzeumok szakemberei már több kutatásban is részt vettek együtt. A főigazgató a következő időszakkal kapcsolatban elmondta, hogy a Szent István Király Múzeumnak, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak komoly, hosszútávú szakmai terveik vannak, melyekről folyamatosan tájékoztatják majd a közönséget. Ahogy fogalmazott: fontos, hogy ezek az együttműködések valós szakmai tartalommal legyenek megtöltve, erre pedig jó példa a ma megrendezésre kerülő konferencia.

A mai konferencián a bronzkortól egészen a második világháborúig jutunk el a színvonalas előadásoknak köszönhetően – kezdte beszédét Belényesy Károly, a SZIKM szakmai igazgatója. Rövid köszöntőjében úgy fogalmazott, a két múzeum összefogása során magasra szeretnék tenni a lécet, és komoly szakmai munkát végezni. Belényesy Károly a nap során a negyedik szekcióban a 15. századi királyi ágyúöntő műhelyről tart előadást.

Az előadások sorát a Magyar Nemzeti Múzeum szakembere, Dr. Tarbay János Gábor nyitotta meg a bronzkori kardokról tartott értékezésével. Mint elhangzott, a fegyver a mezolitikum óta jelen van a történelemben, elődjének az őskori kardbunkók, valamint a tőrök tekinthetőek. Utóbbi karddá való fejlődésének jelentős időszaka a középső bronzkor, mely időszakból számos tárgyat találtak a különböző feltárások során. A kardokkal gyakran találkoznak temetkezési helyszíneken, tömegsíroknál is.

Dr. Beszédes József, a Budapesti Történeti Múzeum régésze a Rákos-pataki római erőd ásatásainak legújabb fejleményeiről tartott izgalmas beszámolót. Az erőd területén hamarosan lakópark épül, azonban az örökségvédelmi szabályoknak köszönhetően a falai minden bizonnyal megmaradnak az utókor számára. Az Aquincummal szemben álló erődnél ezekben a percekben is zajlanak az ásatások, az eddigi munkák során többek között a 120 és 195 közötti időszakból származó oltárköveket is találtak. A munkálatoknak köszönhetően hamarosan sikerülhet az erőd méreteinek pontos meghatározása is.

Az összesen négy szekció során a résztvevők többek között a Gorsium Régészeti Park területén található római kori katonai létesítményekről, a honfoglalók íjászfelszereléseiről, valamint a sümegi vár legújabb régészeti kutatásainak eredményeiről is hallhattak előadásokat.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Háború, régészet és kulturális örökségvédelem appeared first on Média 24.