Az idén novemberben átadott, az egykori Köztársaság Mozi megújult épületében kialakított Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban rendezik meg december 15-én, pénteken 10.00 órától a Romkert 85 elnevezésű konferenciát. Az emlékkonferencián a Középkori Romkert kialakításának 85. évfordulója alkalmából két szekcióban összesen nyolc előadást láthatnak a téma iránt érdeklődők. A Szent István Király Múzeum szervezésében többek között előadásokat tartanak a fehérvári káptalan történeti kutatásának új eredményeiről, Prohászka Ottokárról, valamint a Nemzeti Emlékhelyen zajló legújabb kutatásokról.

A teljes program:

10. 00 – A konferenciát köszönti Lehrner Zsolt, Székesfehérvár MJV alpolgármestere
    10.05 – A konferenciát megnyitja:
    Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője
    Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója
11. szekció
    10. 10 – Tóth Zsolt: A székesfehérvári Romkert, mint nemzeti emlékhely
    10. 30 – Ribi András: Új eredmények a fehérvári káptalan történeti kutatásában
    10. 50 – Sudár Balázs: A koronázó bazilika a török korban
12. szekció
    11. 10 – Mózessy Gergely: „Nagy, nehéz munka a szétszakított tradíciók fonalát valamikép[p] egybekötni”. Prohászka Ottokár és Székesfehérvár múltja
    11. 30 – Demeter Zsófia: „Fehérvár földje megnyílott és századok szólaltak meg belőle”
    11.50 – Lángi József: Aba-Novák Vilmos falképeinek kálváriája a Romkert mauzóleumában
    12.10 – Kérdések, hozzászólások, vita

Szünet: 12.20–13.00.

13.00 – Vizi László Tamás: „1988 Alba Regiájában … megtettük azt, amit a sors megtenni engedett számunkra!”
13.20 – Pokrovenszki Krisztián: Újabb kutatások a Nemzeti Emlékhelyen
13.40 – Kérdések, hozzászólások, vita. A konferencia zárása.

A belépés díjtalan, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

The post Emlékkonferencia a Romkert kialakításának 85. évfordulóján appeared first on Média 24.

The post Zárva lesz pénteken délután a Nemzeti Emlékhely appeared first on Média 24.

Mint elhangzott: első lépésben egy talajradaros vizsgálatnak vetik alá a néhai koronázóbazilika területét, hogy meghatározzák a faszerkezetek lehetséges helyét, megnyitva az utat a későbbi kutatásoknak. A tájékoztatón megtudhattuk azt is, hogy a nyár folyamán felújítják a nedvesedés miatt károsodott Aba Novák-secco-t, a pénztárt pedig áthelyezik. A feltárások és a restaurálás idején is látogatható lesz a Nemzeti Emlékhely, amely május 6-án, szombaton nyitja meg a kapuit.

– Az elmúlt években több olyan régészeti feltárás volt Székesfehérváron, amelynél a legújabb technológia vívmányait felhasználva az előkerült fa leletek kormeghatározása segített pontosabban megérteni a város történelmét. A Nemzeti Emlékhelyen tartott korábbi régészeti kutatások során derült ki, hogy itt is vannak a földben fa maradványok, a vélhetően 11. századi városfal nyomvonalán, s most a Szent István Király Múzeum illetékesei elérkezettnek látták az időt arra, hogy ezen a tavasszal és nyáron ezt a kutatást elvégezzék, az itt előkerült fa leleteket ismét felszínre hozzák, eredményesen befejezve a kutatási folyamatot. – mondta Róth Péter alpolgármester, aki hozzátette: ez esetben is olyan eredményeket várnak, melyek hozzájárulnak az egykori koronázótemplom és Székesfehérvár történetének alaposabb, részletesebb megismeréséhez.

A Szent István Király Múzeum korábban jelentős előrelépéseket tett Horváth Emil dendrokronológusnak köszönhetően. A Jókai utcai ásatások úttörői voltak ennek a módszernek, ugyanis ott derült ki, hogy kőfal vette körül a mai Belváros egész területét. A kőfal nem egy időben készült, hanem szakaszosan készítették, például a Lakatos utcából előkerült fa leletek viszonylag korai, 1014-es datálása kétséget kizáróan Szent István korára teszik az ottani városfal-szakasz építését vagy megújítását – emelte ki Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója.

Horváth Emil dendrokronológus felfigyelt arra, hogy Kralovánszky Alán ásatási jelentései, illetve az 1970-es és 1990-es ásatási rajzai fa leletekről, jó állapotú fa gerendákról tesznek említést, melyek minden bizonnyal most is a föld alatt, nem túl mélyen vannak a Nemzeti Emlékhelyen. Első lépésként talajradaros vizsgálatnak vetik alá a területet, melynek eredménye bár kétséges a bolygatottság miatt, optimális esetben akár ki is rajzolhat falszakaszokat, padlózatot. Jó esély mutatkozik arra, hogy a szerkezeteket feltárják és dendrokronológai, valamint C14-es – azaz szénizotópos – vizsgálatnak vessék alá. – Akár olyan úttörő eredmények is kiderülhetnek, melyekre nem is gondolunk – fogalmazott az igazgató.

Ma már ott tartunk, hogy szinte bizonyosan állítható: Székesfehérvár városfala nem a 14., hanem jóval korábban, a 11. században épült egy szerves fejlődés eredményeként. Hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz mikor épült pontosan, és közvetve, megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is. Erre ugyanis jelenleg csak közvetett utalások vannak – emelte ki Horváth Emil dendrokronológus.

A tájékoztatón további más fontos információt is megtudhattunk a Nemzeti Emlékhellyel kapcsolatban, így azt is, hogy nyár folyamán a Magyar Géniusz Program keretében és fenntartói támogatással restaurálják a nedvesedés következtében károsodott Aba Novák-secco-t. Tervezik továbbá a Nemzeti Emlékhely pénztárának áthelyezését a mauzóleumból egy új és méltó helyszínre.

A Nemzeti Emlékhely e héten szombaton, május 6-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A későbbiekben, a felújítás kivitelezése alatt díjmentesen lesz látogatható a Középkori Romkert.

The post Ezer éves faszerkezeteket tárnak fel és vizsgálnak a Nemzeti Emlékhelyen appeared first on Média 24.