Régi lakossági igény vált valóra azzal, hogy a Koronázó tér töredezett burkolata megújult, és immár biztonságos, fagyálló kövezet került a forgalmas szakaszra. Nemcsak ez a felújítás zárult eredményesen, hanem befejeződött a Városháza Díszudvarának megújítása is. Két ütemben zajlott a beruházás, először a felszín alatti közművek cseréje valósult meg, majd a közösségi térként szolgáló udvar teljes tereprendezése és egy nagyszabású növénytelepítés is megtörtént az elmúlt hónapokban.

„Elkészült a Városháza Díszudvarának felújítása. A teljes burkolat cseréje mellett átfogó növénytelepítéssel és utcabútorok kihelyezésével újjászületett udvar már most is látogatható. Hivatalosan pénteken, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Helyőrségi Zenekar kamaraformációinak közös műsorával adjuk át. Mindenkit nagy szeretettel várunk 17:00-kor a Nemzeti Emlékhely elől induló közös sétára a Városház tér udvarához, és az ottani térzenére!” – tette közzé közösségi oldalán dr. Cser-Palkovics András polgármester, hogy a közös eredményt egy közösségi programmal, sétával és minikoncerttel adják át használatra a fehérváriaknak és minden arra közlekedőnek.

(ÖKK, fotó: Simon Erika /MEDIA24.hu)

#felujitas #Városháza #Díszudvar #Nemzeti Emlékhely #koncert #Alba Regia Szimfonikus Zenekar #Helyőrségi Zenekar

The post Megújult a Díszudvar és a Koronázó tér burkolata is – pénteken térzenével jön az avató appeared first on Média 24.

A kapcsolódó videó ITT nézhető meg.

The post Újabb izgalmas lelet a Romkertben – ismeretlen sírhely kerülhetett elő a városfal nyomvonala mellett appeared first on Média 24.

A jó idővel (bár vasárnaptól szerdáig újra téliesebbre vált az időjárás) lassan a túristaszezon és az osztálykirándulások ideje is elérkezik, így ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert, ahol a romjaiban is grandiózus egykori koronázóbazilikával, annak történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Nemzeti Emlékhely április 1. és október 31. között, hétfőtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja a látogatókat, hétfőnként a kiállítóhelyre való belépéshez előzetes bejelentkezés szükséges. Utóbbit a látogatást megelőző hét péntekén 12 óráig a bejelentkezes@szikm.hu e-mail címen, vagy a +36/70-664-6164-es telefonszámon lehet megtenni.

A jegyvásárlásra minden esetben a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban van lehetőség (Várkörút 32.), a megváltott belépővel felkereshető a Látogatóközpont kiállítása is, ahol a bazilika kiállított építőkövein túl a szakrális épület történetével is megismerkedhetnek az érdeklődők, s innen, a kiállítás lelki és szellemi tartalmával feltöltődve sétálhatnak át a templom egykori területére.

The post Ismét várja a látogatókat a fehérvári Nemzeti Emlékhely appeared first on Média 24.

„Jelen tudásunk szerint két periódusban történt a városfal építése. Az első, amit a Nemzeti Emlékhelyen korábban megtaláltunk, Szent Istvánhoz köthető fa-föld szerkezetű védmű. A másik a valószínűleg ennek visszabontása során kiépített szintén fa alapozású – a mocsaras terület miatt – kőfal kiépítése a XI. század közepén.” – mondta el a legújabb lelet kapcsán Pokrovenszki Krisztián, ásatásvezető régész.

A most megtalált leletnek azért van nagy jelentősége, mert közelebb viheti a kutatókat ahhoz, hogy sikerüljön megállapítani, mennyi idő alatt építhették körbe Fehérvárt kő városfallal. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a falkutatás Siklósi Gyula régész professzor munkásságán alapul. 2018-ban közölték a Szent István Király Múzeum szakemberei az első eredményeket, miszerint a XI. századra keltezhetőek a legkorábbi védművek. 2017 óta szisztematikusan keresik azokat a lehetőségeket, ahol a várfalat fel tudják tárni.

„A reménysugarat az adja, hogy egy gerenda benyúlik a kőfal alá, arra merőleges irányban. Több ilyen gerendahelyet is találtunk, melyeknek a feltárása még zajlik.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király múzeum főigazgatója.

(SZIKM – Látrányi Viktória)

The post Újabb mérföldkő: megvan a kőfal alapozása? appeared first on Média 24.

Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem a teljes mai Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban és mutatja a város jelentőségét. E fal maradványainak nyomait kezdték el kutatni a régészek a Nemzeti Emlékhelyen.

Nem titkolt célja volt a Szent István Király Múzeum szakembereinek, hogy középkori famaradványokat találjanak az egykori koronázóbazilika előtt húzódó városfal alapozásából. Esélye volt annak is a korábbi kutatások alapján, hogy az egykori kő városfalon belül húzódó fa-föld szerkezetű védmű maradványai is előkerülhetnek. Kezdetben olyan elszíneződött rétegekre bukkantak a régészek, melyek az egykori falenyomatok helyét mutatták meg.

Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere gratulált a régészek elmúlt egy évben végzett munkájához, aminek eredményeként egy olyan szerkezet került elő, ami „lehet, hogy túlzásnak hangzik, de mégiscsak a középkori keresztény magyar állam alapja.” Hozzátette, hogy ez a lelet annak a bizonyítéka is, hogy Székesfehérvár már a XI. században kőfallal körülvett város volt. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy dr. Cser-Palkovics András kezdeményezésére a kiemelt faleletek egy része a Székesfehérvári Királyi Napok alatt ingyenesen látogatható Kőtárban lesz kiállítva, hogy bárki megnézhesse.

Pokrovenszki Krisztián főigazgató, ásatásvezető régész felidézte, hogy májusban félbe kellett szakítani a munkálatokat a talajvízszint emelkedése miatt. Az elmúlt időszak meleg és száraz időjárásának köszönhetően viszont már csökkent a talajvízszint, és így tovább tudtak haladni az ásatási munkálatok. Már ebből is kirajzolható volt a védmű szerkezete, de az igazi szenzáció csak ezután következett: az egyre mélyülő régészeti szelvényben egyre jobb minőségű faleletek kerültek elő. Most jutottak el odáig, hogy egy értékelhető faszerkezet került elő, mely dendrokronológiai szempontból, azaz a faévgyűrűk alapján is vizsgálható.

„Az sem kizárt, hogy ezek a leletek Szent István korához köthetőek és a koronázóbazilika építésének kezdetén használták fel őket, és akkor kerülhettek a védmű szerkezetébe.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián. A dendrokronológia mellett több tudományterület is foglalkozik kormeghatározással, melyeket szintén igénybe vesz majd a Szent István Király Múzeum, hogy minél több adat legyen az eredmények pontosítására.

Korábban Horváth Emil dendrokronológus volt az, aki felfigyelt arra, hogy Kralovánszky Alán ásatási jelentései, illetve az 1970-es és 1990-es ásatási rajzok faleletekről, jó állapotú fagerendákról tesznek említést, melyek minden bizonnyal most is a föld alatt, nem túl mélyen vannak a Nemzeti Emlékhelyen.

Mint ismert, korábban talajradarozást végeztek a területen és így jelölték ki az ásatás helyszínét, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejthetett a föld. A megnyitott szelvény egy olyan területen helyezkedik el, ahol korábban még nem volt feltárás. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy eddig Árpád-kori kerámiatöredékek kerültek elő, de találtak a koronázóbazilikához köthető faragványokat is. A felsőbb rétegekből ágyúgolyó és puskalövedék is a felszínre került, valamint egy aranyozott ezüst dísz, melynek a vizsgálata jelenleg is tart. Az egyik különleges lelet egy középkori tégla, melyben egy kutya lábnyoma látható, mely még a kiégetés előtt került bele.

A tervásatás folytatódik, hiszen további érdekességet rejthet még a föld. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és következtetéseket lehet levonni a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejéről is.

(Media24/SZIKM/ÖKK – fotó: Mátay Balázs)

The post Korai Árpád-kori leletet találhattak a Nemzeti Emlékhelyen appeared first on Média 24.

Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül, ami kuriózumnak számított akkoriban és mutatja a város jelentőségét. E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhelyen. Az ásatás célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a régészek, hogy valóban ezt a teljes területet ölelte-e körbe ez a monumentális védmű.

„Sikerült szerves anyagot találnunk. Sajnos nem olyan jó állapotú, mint reméltük. Valószínűleg a dendrokronológiai vizsgálatra nem, de például C 14-es vizsgálatra már alkalmas lehet. Azért fontos ez a kutatás, mert ezáltal közelebb kerültünk ahhoz, hogy Szent István király korában épülhetett vagy netán ez egy másfajta védműnek a részét képezi.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián a múzeum főigazgatója, az ásatás vezetője.

A Szent István Király Múzeum főigazgatója azt is elmondta: az, hogy melyik építési periódushoz tartozik az alapozás, további vizsgálatot igényel. Ismert, hogy a 11. századon belül el tudnak különíteni két építési periódust a szakemberek: egy korábbit, ami még Szent István korában épülhetett fel és elmondható, hogy az egy fa-föld szerkezetű fal. A másik már egy kőből épült várfal, ami I. András király korában körülölelte a mai történelmi belváros teljes területét.

A korábbi kutatásokból tudható, hogy rengeteg faanyagot használtak fel az egykori építések során. „Ezek a fák a 8- 9. század folyamán növekedtek, még az úgynevezett avar korban, késő avar korban. Nem véletlenül mondjuk ezt így viccesen a kollégákkal, hogy avar gyerek ültette, magyar gyerek kivágta. Azok a fák, amik még 200-250 évvel ezelőtt növekedtek, azokat kivágva felhasználták a várfal alapozásában.” – mondta el Szücsi Frigyes régész.

A most talált szerves anyagmaradványok és fa leletek segíthetik majd a kormeghatározást. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és következtetéseket lehet levonni a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejéről is.

Pokrovenszki Krisztián elárulta, hogy egyre nagyobb számban kerülnek elő a fagerendák lenyomatai. Ami külön érdekesség, hogy az iszapos talaj megőrizte az azóta elkorhadt vagy nagyon rossz megtartású gerendák alakját. A megtalált leletanyagot a régészek körbebontják és mindegyik lenyomatról 3D-s Lidar felvételek készülnek.

2024. március 21-én, csütörtökön 15 órától nyílt nap lesz a Nemzeti Emlékhelyen zajló ásatáson. A részvétel a nyílt napon ingyenes, de kizárólag saját felelősségre történik – a területen folyó földmunkálatok és a helyszíni adottságok miatt. A programra előzetes regisztráció szükséges a marketing@szikm.hu email címen legkésőbb 2024. március 21-én 12 óráig.

(SZIKM)

The post Megtalálták a középkori városfal alapozását? – nyílt nap lesz az ásatáson appeared first on Média 24.

A Magyar Géniusz Program a több mint 200 éves múltra visszatekintő magyar muzeológia életében új fejezetet nyitott. A Petőfi 200 emlékév keretében a program 3,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg, amit a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége koordinált. A szövetség több mint száz intézményi tagja között mintegy harminc határon túli, így ezzel a „magyar vidéki múzeum” fogalmát határokon átívelő nemzeti eszmévé emeli.

A program két részből áll: egy nagyszabású, reprezentatív vándorkiállítást szerveztek, ami felvonultatja a vidék géniuszait, a muzeális intézmények legértékesebb és legkülönlegesebb tárgyait. Emellett a program pályázat keretében anyagi támogatást nyújtott a múzeumok számára. A megpályázott keretből az intézmények értékeik kidomborítására vadonatúj időszaki és állandó tárlatokat hozhattak létre, vagy például tudományos kutatásokat végezhettek. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum mintegy 40 millió forintból fejlesztéseket valósított meg a Nemzeti Emlékhelyen.

A Székesfehérvár szívében elhelyezkedő Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert nemcsak a város, de egész nemzetünk történetének mai napig ikonikus helyszíne. Az elmúlt évtizedekben több megközelítésből is bemutatásra került a bazilika történetének egy-egy aspektusa, mely kiállításoknak az 1938-ban elkészült Romkert épület adott otthont: a Lux Géza által tervezett neoromán stílusú mauzóleum a létrehozása óta a bazilika alapítójának, Szent Istvánnak állít emléket.

A 20. század elejének neves művészei által készített alkotások méltó keretet adnak az uralkodónak – hazánk egyik legelső ismert géniuszának – tulajdonított szarkofág bemutatásához. Az eredetileg Árkayné Sztehló Lili által készített – de a világháborúban megsemmisült, majd ismét elkészített – art deco hatású festett üvegablakokon Szent István életének főbb mozzanatai elevenednek meg, a falakat borító Aba-Novák Vilmos secco pedig szintén Istvánnal kapcsolatos eseményeket és jelképeket ábrázol.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az intézménynek fontos célja volt a pályázattal. „Olyan felújításokat és átalakításokat hajthattunk végre a Nemzeti Emlékhely területén, melyek egy része már évtizedek óta problémát jelentett. A pályázat által megvalósuló fejlesztések legjelentősebb eleme, hogy lehetőség nyílt a kiállítóhely mára ikonikussá vált műemléképületének és a benne található műalkotásnak a megmentésére.” –  fogalmazott a főigazgató.

Lángi József restaurátor munkájának köszönhető, hogy újra régi pompájában láthatják az érdeklődők a különleges falfestményt. A szakember elmondta, hogy Aba-Novák falképei nagyon komolyan károsodtak már közvetlenül a készítésük után. 1938-39-ben készültek el, de már 1942-ben a művészt újra hívni akarták a helyszínre, ugyanis a secco egy része elsötétedett, más részei pedig kifakultak.

„Akkor még teljesen nyitott tér volt, hiszen csak 2000-ben készültek ezek az üvegfalak. 1949-re a falképet teljesen lemeszelték, és súlyosan károsodott ebben a lefedett állapotban is. Akkor a secconak a tejes restaurálása 1996-ra fejeződött be. Az azóta eltelt időszakban viszont nagyon komoly problémát jelentett, hogy a különböző irányokból támadó nedvesség miatt az ezüstözött felületeik, lábazati részeik jelentősen károsodtak. Ezt kellett orvosolnunk.” – mondta el Lángi József.

Pokrovenszki Krisztián a múzeum főigazgatója a felújítás kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jelentős lépéseket tett már a nedvesedés megállítására az intézmény. Az előző években az önkormányzat hozzájárulásával és más pályázati forrásokból kiépítették az ereszt, és azt be is kötötték a városi csatornarendszerbe. Fenntartói támogatás segítségével sikerült injektálással a víz továbbterjedését megakadályozni, ugyanis a talajvíz súlyos gondot jelentett, mert felszívódott a tömör, vastag falazaton keresztül, és károkat okozott az épületben és a seccoban.

A mintegy 40 millió forintos támogatásból többek között korszerűsödött az elektromos hálózat is a Nemzeti Emlékhelyen. Fontos cél volt, hogy egy komplex múzeumpedagógiai program segítségével a fiatalabb korosztály számára is életszerűbbé tegye a múzeum a helyszín történetét végigkísérő korszakokat – nem figyelmen kívül hagyva természetesen az idősebb generációt sem, hiszen a hely jellegéből adódóan ők is fontos részét képezik a látogatói célközönségnek. A pályázat keretében kiadvány is készült, mely abból a szempontból hiánypótló, hogy részletesen végig vezeti a látogatót a konkrét romterületen, könnyeben beazonosíthatóvá téve az egyes építészeti elemeket.

The post Komoly fejlesztések a Nemzeti Emlékhelyen appeared first on Média 24.