1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490) Székesfehérváron, ezzel a szokásjog szerint is legitimmé téve uralmát. Az alig tizenöt éves Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád György bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.

Mátyás kora fontos időszak volt Székesfehérvár életében, hiszen a történészek szerint a reneszánsz Európa egyik legnagyobb települése volt ekkor városunk. Mint ismert, legrégebbi műemlékünk, a gótikus stílusú Szent Anna-kápolna Mátyás uralkodása alatt épült. Emlékezve az országot felvirágoztató királyra, 1990-ben, halálának 500. évfordulója tiszteletére avatták fel a Belvárosban található Mátyás király-emlékművet, amelyet Melocco Miklós a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készített. 2018-ban, Mátyás születésének 575. évfordulóján emlékévvel tisztelegtek.

A koronázás 562. évfordulóján hétfőn este, hagyományteremtő szándékkal tartottak megemlékezést. Az emlékműnél az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei alkotta kamarazenekar előadásában Mátyás korának udvari tánczenéjét hallhatták az emlékezők. Koszorút helyezett el a Mátyás-emlékmű előtt Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Horváth Miklós Csaba alpolgármester, Békési Ferencné önkormányzati képviselő, valamint az MCC Székesfehérvári Képzési Központjának vezetője, Östör Annamária és a központot képviselő diákok.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post 562 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron appeared first on Média 24.

„Mi a templom? Az a tér, ami fölemel. Az épít templomot, aki hisz abban, ahová a templom felemel, és aki reméli azt, hogy a jövőben lesz ember, akit a templom majd felemel. Az épít templomot, aki szereti az embereket, hiszen áldozatot kell hoznia azért, hogy másokat a templom felemeljen.” – fogalmazott megnyitójában Róth Péter. Székesfehérvár alpolgármestere hangsúlyozta: „olyan helyen állunk, ahol egy hajdani templomból összegyűjttetett mindaz, ami szétdobáltatott az idők során. Egy olyan kiállítást nyitunk most meg, amely ezt a templomot a legnagyobb, legszebb állapotában idézi meg. Ha csak hagyjuk megtörténni, hogy egy minden értelemben felépült kultúra felszámolja saját magát, nem vagyunk igazából mérhetetlenül felelőtlenek? Ha csak hagyjuk, hogy az ország origója egy gödör legyen, ne pedig egy torony, akkor vajon fogjuk-e valaha felemelni a fejünket, és az égre tekinteni?”  – tette fel a kérdést Róth Péter, aki kiemelte, „küldetésünk van az összegyűjtésre, az építésre. Lépjünk túl a pusztuláson és alkossunk teret! Hittel, hogy felemel, reménnyel, hogy van jövő és szeretettel, hogy minden ember javára váljon.”

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója beszédében elsősorban azt emelte ki, mindig is céljuk volt, hogy a Koronázó Bazilika Látogatóközpont állandó kiállítása mellett olyan programokkal töltsék meg ezt a csodálatos teret, hogy minél több alkalommal, minél többen jöjjenek ide és együtt idézhessék fel, milyen is lehetett egykoron a koronázóbazilika. Szabó Zoltán építész új kutatásai – aki az 1980-as évek közepétől kezdve segítette az egykori bazilika területén folyó ásatásokat és Kralovánszky Alánnal szorosan együttműködve kezdte meg a templom építészettörténeti rekonstrukcióját – felvetették egy ilyen új kiállítás életre hívásának lehetőségét, amely tulajdonképpen a Látogatóközpont első időszaki kiállítása.

„Ha végigmegyünk a kiállításon, nemcsak bazilika Mátyás kori alaprajzát ismerhetjük meg részletesen, hanem egy okostelefon, tablet segítségével részletgazdag képek elevenednek meg, a terem végében pedig a virtuális technika segítségével körbejárhatjuk a templomot a maga háromdimenziós valójában.” – tette hozzá Pokrovenszki Krisztián, aki reményét fejezte ki, hogy a digitális technika sok fiatalt is „becsal” majd az egyébként ingyenesen látogatható kiállításra. A múzeum főigazgatója köszönetét fejezte ki Székesfehérvár vezetésének a kiállítás megvalósításának támogatását, Vargha Tamás miniszterhelyettesnek, országgyűlési képviselőnek pedig azt, hogy maga a Látogatóközpont létrejöhetett.

„A középkori Európa egyik kiemelkedő építménye volt Mátyás király korában a székesfehérvári koronázótemplom. Azt javaslom, nézzünk körül egy kicsit a templom körüli világban is. Ha ezt megtesszük, egy fantasztikus országot látunk, ami a maga korában Európa egyik leghatalmasabb, legerősebb országa volt.” – emelte ki megnyitójában Vargha Tamás országgyűlési képviselő, aki szerint azért is köszönettel tartozunk Szabó Zoltánnak, aki – egyelőre csak látható, de kézzel nem érinthető formában – újraalkotta ezt a templomot, mert most egy történelmi esély van előttünk. „Az az esélyünk, hogy hosszú évtizedek munkájával ezt az országot újra magában bízó, erős országgá tegyük. És ha ezt a feladatot elvégeztük, akkor az is dolgunk lesz, hogy ennek az erőnek, ennek a nagyságnak a jelképét, a templomot újjáépítsük.”

Szabó Zoltán építész arról beszélt, az építészszem egy kicsit más, mint a régész- vagy a történésszem , de hozzájuk hasonlóan a valóságot térképezi fel. „Nyugodt szívvel mondhatom, hogy nem légből kapott bemutatása ez a templomnak, hanem minden részletében egy nagyon erősen átgondolt, régészekre, művészettörténészekre, történeti forrásokra és statikai megfontolásokra támaszkodó munka.”

A megnyitót követően Szabó Zoltán és Szőllősy Csilla régész, a kiállítás kurátorai tartottak tárlatvezetést, bemutatva azt a hatalmas munkát, amellyel Mátyás király annak idején kibővítette, szinte újjáépítette a feltehetően az 1400-as évek két földrengésének következtében is megrongálódott koronázóbazilikát. Szó esett például  arról, hogy Mátyás a Beatrixszal kötött házasságát követően egy családi sírboltként szolgáló kápolnával bővítette a templomot, ám az így már nem fért volna el városfalon belül, így azt megbontotta, és egy félköríves bástyával egészítette ki. Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a Mátyás kori templom főhajója a maga 18 méteres szélességével az akkori Európa talán legnagyobbja volt.

Az ingyenesen látogatható időszaki kiállításra minden érdeklődőt szeretettel várnak a Koronázó Bazilika Látogatóközpont (Várkörút 32.) nyitva tartási idejében, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.

(Házi Péter, Media24 fotó: Mátay Balázs)

The post Digitális technika mutatja be a Mátyás kori fehérvári koronázóbazilikát a „Kőtárban” appeared first on Média 24.