Az ünnepélyes aláíráshoz kapcsolódó sajtótájékoztató elején Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója idézte fel az előzményeket. Mint mondta, több évvel ezelőtt a Fehérvár Televízió azóta sajnos elhunyt vezető szerkesztője, s a Szent István Király Múzeum sajtófőnöke, Látrányi Viktória fejében fogalmazódott meg, hogy a közgyűjteménynek egy Múzeum TV formájában kellene nyitnia a közönség felé. Ennek alapjait néhány éve elkezdte lerakni a múzeum: kiépítették a közvetítésre, televíziós felvételre alkalmas kamerarendszert, amelyben nagy segítségükre volt a Fehérvár Médiacentrum.

„Most érkezett el a pillanat, amikor bejelenthetjük: a Múzeum TV mind technikailag, mind humánerőforrás vonatkozásában elindulhat, és ezzel az új megjelenési felülettel, egy még gazdagabb kínálattal, még több nézőt megszólítva el tudunk jutni olyan emberekhez is, akik eddig esetleg nem találkoztak velünk. Szeretnénk majd, ha a tudományos munkatársak is élnének ezzel a lehetőséggel és olyan érdekes, közérthető tartalmak születnének, amelyek ezentúl kellő minőségben és mennyiségben eljuthatnak bárhová.” – fogalmazott a múzeum főigazgatója, aki megköszönte Hagymásy Andrásnak, a Médiacentrum ügyvezetőjének, valamint kollégáinak a segítségét, s ugyancsak köszönetét fejezte ki az előkészítésben végzett munkájáért Matuz Jánosnak, a múzeum művészeti intendánsának. A Múzeum TV első állomása, gyakorlatilag egyfajta beharangozója lesz a Városok városa című program, amelyen az érdekes előadásairól is ismert történész, dr. Demeter Zsófia, a múzeum egykori igazgatója repíti vissza Székesfehérvár múltjába a hallgatóságot. „Nem egy szokványos előadást, hanem egy talk-show-szerű estet tervezünk, amelynek első, szeptember 30-i estjére szeretettel hívjuk és várjuk az érdeklődőket!” – invitált minden érdeklődőt a múzeum főigazgatója.

„A Fehérvár Médiacentrum minden olyan kezdeményezés mellé szívesen áll a saját eszközeivel és lehetőségeivel, amelyek a város történelmi múltját, nagyságát, kiemelkedő személyiségeit, azok életét, történetét és a mai életünkre gyakorolt hatásukat mutatja be a közönségnek.” – húzta alá Hagymásy András ügyvezető. Azt is elárulta, hogy a tíz beszélgetésből álló sorozatra dr. Demeter Zsófia meglepetésvendégeket is hív majd, s az est társ házigazdái, Kiss-Dávid Renáta újságíró-riporter és Pokrovenszki Krisztián főigazgató lesznek. A beszélgetésekről felvétel is készül, amelyet később a Fehérvár TV adásában és várhatóan a múzeum youtube-csatornáján is megnézhetnek majd az érdeklődők.

A minden hónap utolsó szerdáján este 19.00 órakor kezdődő tematikus beszélgetések témáiból dr. Demeter Zsófia történész, a beszélgetéssorozat szakértője adott ízelítőt, akinek köszönhetően a város történetének különleges részleteibe nyerhet majd bepillantást a közönség. Mint mondta, a Városok városa cím Hóman Bálinthoz, Székesfehérvár nemzetgyűlési képviselőjéhez, az Árpád-kor legnevesebb kutatójához kapcsolódik, aki 1932-től emlegette, idézte így Székesfehérvárt. A témák között szóba kerül a szabad királyi város jogállásának kérdése is, hiszen arról, hogy Fehérvár volt az első szabad királyi város, valójában egyetlen irat sem maradt meg. Ugyanakkor sokáig, még a XVIII. század elejéig is a fehérvári jogra, a fehérvári jogállásra hivatkoztak más települések, akik ugyanezt a státuszt szerették volna maguknak. Ugyancsak érdekes lesz körüljárni a kérdést, hogy Szent István tisztelete miként hat máig a város fejlesztésére, és látnivalóira. Szó lesz dr. Demeter Zsófia nagy kutatási területéről, az uradalmakról is, különösen József nádor tudatos uradalomfejlesztő munkájáról Alcsúton. Aki eljön a Rendház épületébe, hallhat az 1848-hoz kapcsolódó történetekről is. Például arról a legendáról, amikor a pákozdi csata hajnalán a székesfehérvári Püspöki Palotában az összes hadviselő fél, Jellasics és Batthyány Lajos is egy asztalnál reggelizett, s ahol Batthyány megpróbálta elkerülni a fegyveres összecsapást. A talk-show résztvevői érdekességeket tudhatnak meg III. Béla király és felesége sírjának 1848-as megtalálásáról, s a Nagyigmándon kivégzett mártír papok életről, de nem maradhat ki a sorból a székesfehérvári haleszi felkelés története sem. A legújabb korig eljutva izgalmasnak ígérkezik a Klebelsberg Kuno későbbi közoktatásügyi miniszter székesfehérvári felnevelőházához kapcsolódó eszmecsere. Mivel Székesfehérvárról van szó, a beszélgetők nem mehetnek el a Magyar Szent Családnak a városban őrzött ereklyéinek jelentősége mellett sem, hiszen a Szent Család ereklyéi 2011-ben, Gizella ereklyéjének megérkezésével váltak teljessé.

A Városok Városa estéit egy ínycsiklandó elem is kiegészíti: az adott témához kapcsolódó korabeli fogást vagy desszertet a 67 Sigma Étterem és a Damniczki Cukrászda készíti el.

Jegyváltásra a Szent István Király Múzeumban, valamint online, a szikm.jegy.hu oldalon van lehetőség.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Városok városa – új talk-show a Múzeum és az FMC együttműködésében appeared first on Média 24.

„A vállalkozások marketingeseinek továbbra sem lesz egyszerű feladatuk. 2024 az alkalmazkodóképesség és az innováció éve lesz.” – mondja Miklovicz Norbert, a Magyar Marketing Fesztivál főszervezője. Továbbra is az eszköztár része például az influenszermarketing (jelen pillanatban a marketingaktív cégek 90%-a használja), de a mikro- és nanoinfluenszerek felé fog fordulni a piac (10-100 ezer követős véleményvezérek). Nemcsak megfizethetőek, hanem az ő hitelességük nagyobb, és a követőtáboruk is aktívabb.

Komoly előnyre tehetnek szert azok a cégek, amelyek kihasználják, hogy a felmérések szerint 2024-re az összes keresés közel 63%-a már hangalapú/diktált lesz. De kifizetődő a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás is, amit a fogyasztók 66%-a díjaz lojalitással vagy vásárlással egy másik „nem felelős” céggel szemben. A szakértők a hosszú és mélyreható szakmai cikkek új virágkorát jósolják 2024-re (amely így hitelesen kitűnhet a rövid tartalmak közül), és az sem meglepő, hogy továbbra is stabilan az e-mail-marketinget tartják az egyik leghatékonyabb marketingcsatornának (a marketingesek közel fele).

Webáruházak, chatbotok, előfizetéses modell

Nagy változás előtt állnak az eddigi ügyfélszolgálati chatbotok, amelyeket immár az AI (mesterséges intelligencia) tudásával felvértezve (pl. betöltött termékinformációk) magasabb vásárlási élményt nyújthatnak. Tovább dübörög szakmai körökben is az előfizetéses üzleti modell. Igaz, az amerikai átlagot még nem értük el, ott átlag 12 előfizetés van háztartásonként, de elkezdődött a szakmai, vállalati szegmensekben is a megújuló fizetési modellre épülő szolgáltatások versenye (pl. előfizetéses szoftverek, exkluzív tartalmak, extra szolgáltatások).

A magyarországi online kiskereskedelem bruttó forgalma némileg (+8,8%) növekedett, de a növekedést a hazánkba beáramló és jobb vásárlási élményt kínáló külföldi shopok hajtják. A tranzakciók több mint felénél utánvéttel fizetnek a vásárlók, és 72%-ban házhoz szállítást kérnek. A magyar webáruházpiac 36 ezer webshopot jelent. Az átlagos kosárérték 17.200 Ft. A vásárlók 60%-a 2024-ben már mobilról vásárol.

A fenti információk a Magyar Marketing Fesztivál szervezői által szerkesztett Marketing Trendriportból származnak. Az eddigi évek alatt mindig teltházas Magyar Marketing Fesztivál 2024. január 25-én, immár 11. alkalommal – a szervezők közleménye szerint -, minden eddiginél erősebb szakmai előadásokkal és tematikus termekkel nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Az esemény célja – a hagyományokhoz híven – a 2024-es év várható üzleti és marketingtrendjeinek bemutatása, a vállalkozások, cégvezetők és döntéshozók felkészítése az idei év kihívásaira. Emellett kiállítással és moderált kapcsolatépítéssel készülnek a szervezők. A rendezvény részletes programja a www.marketingfesztival.hu oldalon érhető el.

(Liner, Media24)

The post TikTok? Insta? Facebook? Hasít a közösségi média appeared first on Média 24.