1945. május 9-én ért véget a második világháború az európai hadszíntéren azzal, hogy az orosz hadsereg elérte Prágát. Az ezt megelőző napon a Harmadik Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert. Ugyanezen a napon emlékezünk Robert Schuman francia külügyminiszter történelmi jelentőségű nyilatkozatára, aki új politikai együttműködést vázolt fel Európa számára annak érdekében, hogy a kontinens országai között soha többé ne robbanjon ki háború. Az Európa-nap hivatalosan 1985 óta létezik, amikor az Európai Közösségek milánói csúcstalálkozóján kimondták, hogy május 9-e legyen Európa napja, emléket állítva az 1950-es Schuman-nyilatkozatnak.

Az Európa-naphoz kapcsolódó pénteki székesfehérvári megemlékezések a Béke téri orosz katonatemetőben kezdődtek, ahol Lehrner Zsolt alpolgármester és Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke koszorúzott.

A Szentlélek katonatemetőben Mészáros Attila alpolgármester és ugyancsak Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke helyezték el az emlékezés virágait.

A tiszteletadások déli 12 órakor a Városház téri második világháborús harang-emlékműnél zárultak. Közösen koszorúzott dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, valamint Békési Ferencné önkormányzati képviselő. Az emlékműnél ugyancsak elhelyezte az emlékezés virágait Sándor Barbara önkormányzati képviselő.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Koszorúzásokkal emlékeztek a második világháború áldozataira appeared first on Média 24.

A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyelek ellen követték el 1940 tavaszán. Mintegy 22.000 lengyel értelmiségi, rendőr, határőr, katona és főként tartalékos katonatiszt vált áldozattá, akiket a Katyń környéki erdőkben kivégeztek, majd jelöletlen sírokba temettek. A tömeggyilkosságokat meghamisították, elhallgatták, azokról tilos volt beszélni. A Szovjetunió évtizedekig tagadta a felelősségét és a náci Németországot vádolta a mészárlással. 1943. április 13-án a berlini rádió bejelentette, hogy a német csapatok megtalálták a tömegsírokat a Szmolenszk melletti Katyń-i erdőkben. A szovjetek a felfedezés 47. évfordulóján, 1990. április 13-án ismerték el a felelősségüket. Ezt a napot a lengyel parlament 2007-ben nyilvánította hivatalosan emléknappá.

Székesfehérvár Önkormányzata a hagyományokhoz hűen minden évben megemlékezik a tragédiáról a Jávor Ottó téren 2012-ben átadott Katyń emlékkeresztnél. Hétfőn dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester, a Belváros önkormányzati képviselője helyezett el koszorút a keresztnél és tisztelgett az áldozatok emléke előtt.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Csendes koszorúzással emlékeztek Fehérváron a katyńi vérengzés évfordulóján appeared first on Média 24.

175 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. A kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át. Ennek tiszteletére hétfőn délelőtt két helyszínen, a Corpus Hungaricum emlékműnél és a székesfehérvári vértanúk emlékoszlopánál, a Halesz ligetben helyezték el az emlékezés virágait.

A Jávor Ottó téren az 1848-49-es a forradalom és szabadságharc hősi halottainak emléke előtt közösen hajtott fejet és helyezett el koszorút dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Tanárki Gábor főispán, Törő Gábor országgyűlési képviselő, Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke és Lehrner Zsolt alpolgármester. Az emlékezés virágaival tisztelgett Földi Judit országgyűlési képviselő, valamint jelen voltak Fazakas Attila, Fenekes Roland, dr. Kovács Zsoltné, dr. Pásztor Eszter és Sándor Barbara önkormányzati képviselők. Lerótták kegyeletüket a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és az Academia Humana Alapítvány képviselői.

A megemlékezés az 1888-ban, közadakozásból emelt székesfehérvári vértanúk emlékoszlopánál folytatódott hétfőn délelőtt. A Halesz ligetben álló emlékműnél Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke, Békési Ferencné, Fazakas Attila, Patik Ferenc, Sándor Barbara és Viza Attila önkormányzati képviselők, valamint a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Technikumának vezetői koszorúztak, valamint lerótta kegyeletét Sinka Jenő is.

(ÖKK, fotó: Bácskai Gergely)

The post Nemzeti gyásznap: koszorúzással emlékeztek az aradi vértanúkra appeared first on Média 24.

A Székesfehérvári Királyi Napok idén is rengeteg feledhetetlen élménnyel ajándékozta meg a résztvevőket, tartalmas, világi és szakrális események sorával töltötte meg a város és közösségeinek életét az elmúlt közel két hétben. Méltó lezárása ennek az időszaknak augusztus 20-a, Szent István ünnepe, amikor államalapító királyunkra és Székesfehérvár több mint ezeréves múltjára, történelmi fővárosként betöltött szerepére emlékezünk.

A hagyományok szerint megszervezett tiszteletadás Gizella királyné István királyhoz szóló fohászával vette kezdetét, amelyet Berki Lilla népdalénekes tolmácsolt, Bóka Gergely (nagybőgő), Bóka Richárd (brácsa) és Enyedi Tamás (cimbalom) kíséretével. Matuz János átiratához Cserta Balázs válogatott mezőségi és kalotaszegi népdalokat.

A Nemzeti Emlékhelyen dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. „Régészeti kutatások igazolják, hogy az emberi élet mindig fontos cselekmények helyszíneihez kötődik. A gondolkodó ember minden korban függött a helyétől: szűkebb vagy tágabb – szellemi vagy fizikai – környezete volt minden esetben a kiindulópont egy-egy kérdésre adandó válasza megfogalmazásakor. A görögök például a világ köldökét, azaz középpontját Delphoiba helyezték, míg a rómaiak a „világ fejének” – a caput mundinak – a Capitoliumot tartották. A miénk pedig pontosan itt van, Székesfehérváron, Szent István sírjánál…” – hangsúlyozta.

A közgyűlés elnöke beszédében napjaink problémáira is felhívta a figyelmet: „Nem túlzás azt állítani, hogy a nihil, a morális válság korszakát éli az öreg kontinens: hagyományos keresztény kultúránk és értékeink folyamatos támadás kereszttüzében állnak. De, nekünk – mint Őrzőknek -, meg kell védenünk nemzeti és keresztény értékeinket és kultúránkat, hitünket és vallásunkat attól a nyugati törekvéstől, amely mindezek kiirtásán, a nemzetállamok eltűnésén, a nemzeti kultúrák beolvasztásán munkálkodik!”

„Régi szép szokás államalapító szent királyunk ünnepén áldást kérni, és egyúttal köszönetet mondani. Én köszönettel kérek áldást Székesfehérvár és vármegyénk többi településének közösségeire, a termésre, és az új kenyérre!” – zárta ünnepi gondolatait dr. Molnár Krisztián.

Szent István szarkofágjánál a város és a vármegye vezetői, országgyűlési képviselői, Székesfehérvár és Fejér vármegye közgyűlésének tagjai, továbbá a történelmi egyházak vezetői, a fegyveres, a rendvédelmi és az igazságügyi szervek képviselői virágelhelyezéssel tisztelegtek.

Ezt követően a jelenlévők átsétáltak a Szent István térre, közösen  helyeztek el koszorút államalapítónk lovasszobránál.

A Fehérvári királyok menete – a bizonytalan időjárás miatt – ezúttal az Országzászló térről indult. Az ünnepi felvonuláson az Árpád-házi királyi családok tagjait megformáló óriásbábokat idén is hagyományőrző csoportok, zenészek és néptáncosok kísérték. A Fő utcán végigvonuló menetet sokan megcsodálták, sőt csatlakoztak is az ünneplőkhöz, hogy a Városház téren és a Kossuth utcán át közösen érkezzenek meg a Szent István térre.

(ÖKK – Stettler Zsuzsanna, fotó: Mátay Balázs)

The post Méltó tiszteletadás Szent István szarkofágjánál appeared first on Média 24.

Május utolsó vasárnapján van a Hősök Napja, amikor azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az alkalom tiszteletére Székesfehérváron több helyszínen tartottak néma koszorúzást pénteken.

A megemlékezések az Óvodai utcai Izraelita temetőben kezdődtek, ahol Földi Zoltán önkormányzati képviselő és Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke koszorúzott.

A Rác temetőben Szigli István önkormányzati képviselő és Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke helyezték el az emlékezés virágait.

A Hosszútemetőben dr. Kovács Zsoltné önkormányzati képviselő és Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke hajtottak fejet a hősök előtt.

A Szentlélek katonatemető magyar keresztjénél Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke és Dancs Norbert, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának vezetője emlékezett koszorúzással a hősökre.

A pénteki események a Vásárhelyi úti Repülős és Ejtőernyős emlékműveknél zárultak, ahol Brájer Éva önkormányzati képviselő, Viza Attila közbiztonsági tanácsnok és Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke koszorúztak.

A Hősök Napja alkalmából koszorúelhelyezésre kerül sor május 28-án, vasárnap 12 órakor a székesfehérvári Hősök terén, a Fekvő katona I. világháborús emlékművénél a háborúkban elesett magyar katonák és civil áldozatok emlékének tiszteletére.

(ÖKK, fotó: Kiss László)

The post Koszorúzásokkal emlékeztek a Hősök Napjára Székesfehérváron appeared first on Média 24.

A magyar Országgyűlés 2007-ben március 23-át nyilvánította a magyar-lengyel barátság napjának. Székesfehérvár és Fejér vármegye az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, köszönhetően a lengyel testvérvárossal, Opoléval kialakult remek kapcsolatnak. Az elmúlt hetekben a magyar-lengyel barátság napjához kapcsolódva rendeztek felolvasóestet és kiállítást is. Székesfehérvár delegációja pedig ezekben a napokban is részt vesz az Opolében zajló közös programokon.

A hagyományoknak megfelelően március 23-án, szombaton a Jávor Ottó téri Katyn Emlékkeresztnél rendeztek megemlékezést. Az 1940-es katyni mészárlás áldozatainak emléket állító keresztnél néma főhajtás mellett helyezett el koszorút dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, valamint dr. Kovács Zsoltné önkormányzati képviselő. Koszorúzott továbbá a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a városban szolgálatot teljesítő NATO-erők lengyel tagjai is.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Magyar-lengyel barátság napja: koszorúztak a Katyn Emlékkeresztnél appeared first on Média 24.

1956. december 4-én Budapesten nőtüntetés zajlott, ez volt az utolsó a forradalom fővárosi tömegmegmozdulásai közül. A mozgósításnak köszönhetően asszonyok, lányok ezrei vonultak a fővárosi Hősök terére, és kezükben egy szál virággal kifejezték a szabadságharc melletti kitartásukat. A következő napokban több nagyvárosban szimpatizáns események zajlottak.

Székesfehérváron december 7-én a bátor helyi asszonyok és lányok szerveztek néma tüntetést. Tiszteletükre a Hősök terére vezető lépcsősor mellett, a Városháza épületének falán található emléktáblánál tartottak néma megemlékezést csütörtökön. Közösen helyezett el koszorút dr. Cser-Palkovics András polgármester, Róth Péter alpolgármester, Lehrner Zsolt alpolgármester és Schneider Istvánné, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala hivatalvezető-helyettese.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Csendes koszorúzással emlékeztek az ’56-os székesfehérvári asszonytüntetés hőseire appeared first on Média 24.

Kora délelőtt az Ötvenhatosok terén Molnár Tamás önkormányzati képviselő és Pálffy Károly, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke helyezett el koszorút, majd a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Technikumában tartottak csendes megemlékezést. Az intézmény egykori diákja, a forradalomban hősi halált halt Bartók József emléktáblája előtt az iskola vezetősége mellett Deák Lajosné önkormányzati képviselő, Pálffy Károly, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke, a Történelmi Vitézi Rend, valamint a társadalmi és civil szervezetek képviselői hajtottak fejet. Keszei István költő emléktáblájánál a Zichy ligetben Kovács Zsoltné önkormányzati képviselő és Pálffy Károly alelnök koszorúzott.

Az eseménysorozat utolsó helyszínén, a Magyar Király ’56-os emléktáblájánál Róth Péter alpolgármester, Pálffy Károly, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke, Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója, valamint Balsay István egykori polgármester koszorúztak, és gyújtottak mécsest az áldozatok emlékére.

Az 1956-os szabadságharc és forradalom megemlékezései október 22-én, vasárnap és október 23-án, hétfőn folytatódnak. Vasárnap 9.00 órától a Szent István-székesegyház ’56-os emlékkeresztjénél imádságos megemlékezést tartanak, melyen együtt imádkoznak a történelmi egyházak helyi képviselői, majd Székesfehérvár és a vármegye közéleti vezetői és képviselői helyeznek el koszorút. Október 23-án, hétfőn 9.30 órakor néma koszorúelhelyezésre kerül sor a Szent István Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél, Székesfehérvár és Fejér Vármegye Önkormányzata szervezésében, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester ünnepi beszédét követően kezdődik 10.00 órakor a ciszteres Fejér Holló Diákszínpad tagjainak az egykori eseményeket megelevenítő, Mi, Józsefesek című előadása.

(Fotó: ÖKK -Simon Erika, Media24 – Mátay Balázs)

The post Néma koszorúzások az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére appeared first on Média 24.

174 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. A kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át. Székesfehérváron két helyszínen, a Corpus Hungaricum emlékművénél és a székesfehérvári vértanúk emlékoszlopánál helyezték el az emlékezés virágait.

A Jávor Ottó téren a hősi halottak emléke előtt közösen hajtott fejet és helyezett el koszorút dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, Lehrner Zsolt alpolgármester, valamint dr. Kovács Zsoltné és Östör Annamária önkormányzati képviselők. Az emlékezés virágaival tisztelgett Földi Judit országgyűlési képviselő, dr. Márton Roland, Fazakas Attila, Pintérné Varga Anna Mária és Rédei Norbert önkormányzati képviselők. Lerótták kegyeletüket a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és az Academia Humana Alapítvány képviselői.

A megemlékezés délelőtt az 1888-ban, közadakozásból emelt székesfehérvári vértanúk emlékoszlopánál folytatódott pénteken délelőtt. A Halesz ligetben álló emlékműnél Székesfehérvár Önkormányzata nevében Deák Lajosné és Viza Attila önkormányzati képviselők közösen helyeztek el koszorút Pálffy Károllyal, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnökével és Dancs Norberttel, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának hivatalvezetőjével. A megemlékezésen fejet hajtott a fehérvári hősök emléke előtt Földi Judit országgyűlési képviselő, valamint Fazakas Attila, Pintérné Varga Anna Mária önkormányzati képviselők. Közösen helyezték el az emlékezés virágait a Székesfehérvári Szakképzési Centrum és a Széchenyi István Műszaki Technikum képviselői. A civil szervezetek részéről a Vitézi Rend és a Fehérvári Huszárok Egyesülete koszorúzott és tisztelgett.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Koszorúzással emlékeztek a 13 aradi vértanúra appeared first on Média 24.

A hagyományoknak megfelelően megemlékezést szervez Szent László, a lovagkirály tiszteletére a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnoksága és a Székesfehérvári Egyházmegye. A lövészkatonák védőszentjéül választott uralkodó és a hit védelmezője, őrzője tiszteletére ünnepi beszédek hangzanak el, majd ezt követően koszorúzásra kerül sor. Az uralkodó Prohászka ligeti szobránál június 27-én, kedden 10 órakor kezdődik a nyilvános esemény, melyre tisztelettel várnak minden érdeklődőt!

The post Szent László-napi megemlékezés lesz holnap appeared first on Média 24.