Az ország minden részéből és a határon túlról is mintegy száz jogász érkezett a Jövőnk a jelenben elnevezésű szakmai találkozóra, amelyen házigazdaként dr. Bóka Viktor, Székesfehérvár címzetes főjegyzője, a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, örömét és köszönetét kifejezve, hogy egy nagyon erős előadói gárdát sikerült megnyerni a konferencia számára.

Prof. Dr. Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, a Magyar Jogász Egylet elnöke, korábbi igazságügyi miniszter gondolatébresztő nyitóbeszédében felidézte, hogy amikor 1985-ben ügyvédi pályáját kezdte, még indigóval írta az adásvételi szerződéseket, aztán hatalmas lépésként a rendszerváltás környékén megérkezett a telefax. Igazságügyminiszteri ideje alatt is kevés szó esett az MI-ről a minisztériumban, legfeljebb az e-akták jelentek meg, ehhez képest mostanra szinte biblikus erővel bíró szóvá vált a mesterséges intelligencia. „Tiltsuk, tűrjük vagy támogassuk?” – tette fel a kérdést, amiképpen azt is: Vajon szükség lesz-e a mai értelemben vett jogászi munkára? Példaként Észtországot hozta fel, ahol a 7000 euro alatti ügyekben már egy robotbíró hozza meg a döntést. A professzor határozott véleménye szerint, habár egy gyorshajtás miatti bírság kiszabásánál egyszerű a helyzet, de egy büntetőügy, egy ügylet erkölcstelenségéről való döntés nem nélkülözheti az emberi mérlegelést.

Köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester a Díszterem Aranybulla kihirdetéséről szóló falfestményére tekintve azt a kérdést tette fel: Ha élne, vajon mit szólna II. András ahhoz, hogy 800 évvel később az MI okozta kihívásokról beszélnek ugyanitt? Fehérvár polgármesterének legnagyobb aggodalma az új technológiával kapcsolatban, hogy a gyorsaság az ember számára szinte követhetetlen: mire az egyik technológiát jól alkalmaznánk és szabályoznánk, addigra elavul s jön helyette valami új. Ráadásul az MI terjedése akár városfejlesztési kérdéseket is felvethet, hiszen ha például a jövőben önvezető villamos közlekedik majd Fehérváron, vajon ki lesz a felelős a jármű által esetlegesen okozott balesetért, vagy bármilyen más problémáért? Dr. Cser-Palkovics András arról is beszélt, hogy az új technológia valójában már nem a jövő kérdése, hiszen az MI a Fehérvári gazdaságban már jelen van.

A konferenciát hivatalosan dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke, a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezetének alelnöke nyitotta meg. Mint mondta, meggyőződése, hogy a jövőnket a jelenben építjük. Hangsúlyozta, megszámlálhatatlanul sok kérdést vet fel, hogy a jogászok napi munkavégzésére – akár a tárgyalóteremben, akár azon kívül – milyen hatással lesz majd az MI, ezekre a kihívásokra a meghívott szakemberek igyekeznek a mai napon választ adni. A Székesfehérvári Törvényszék elnöke kérdésünkre – még a megnyitó előtt – elmondta, hogy az elmúlt évben a Székesfehérvári Törvényszékre valamivel több mint 38 ezer ügy érkezett, ami a teljes országos ügymennyiségnek a 3 százaléka. Jó hír, hogy több ügyet sikerült befejezni, mint amennyi érkezett, ám nem csak a mennyiségi, hanem a megalapozottsági mutatók is javultak, egyre magasabb a helybenhagyás aránya mind a két ügyszakban. Elsőfokon az ügyek több mint 90 százaléka jogerőre emelkedik, vagyis az álampolgárok elfogadják a bíró döntését.

A keddi konferencia nyitóelőadását Fejlődési lehetőségek és az együttműködés jövőbeni stratégiái az európai jogrendszerekben címmel Prof. Dr. Nochta Tibor egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem, illetve Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar) tartotta. A móri születésű jogász első munkahelye a fehérvári városi bíróságon volt, s máig emlékszik arra, hogy első feladatul 40 évvel ezelőtt a tértivevények sorba rakását kapta. Innen jutottunk el mostanra ahhoz az időpillanathoz, amikor a digitalizáció által teremtett hálózati együttműködés az egyetlen ésszerű alternatíva. „A nemzetállamok számára nincs más alternatíva, szükségszerű, törvényszerű az együttműködés, amihez technikára van szükség. Sokszor mondjuk, hogy a jog egy konzervatív jelenség, nem lehet összevissza cikázni, a bírói döntésnek is ki kell fejeznie ezt az állandóságot. A jognak ez a fajta kérge azonban mára megkopott, egy digitális gazdaság és társadalom folyamatába kerültünk, felsorolhatatlan, hogy milyen nehézségekkel, kérdésekkel állunk szemben.” – jelentette ki az előadó. Prof. Dr. Nochta Tibor Ferenc pápát idézte, aki szerint a digitalizáció arra válasz, hogy túlléptünk önmagunkon, ugyanakkor az emberi méltóság nem sérülhet, az ember nem győzhető le!

A nap második felében több szekcióban kerestek választ a résztvevők a kihívásokra: Dr. Korhecz Tamás alkotmánybíró (UNION Egyetem, Szerbia) A digitalizáció térnyerése a jogász szakmákban címmel tartott előadást, Prof. Dr. Ződi Zsolt kutatóprofesszor Mesterséges intelligencia – jog és jogász a digitális korban címmel elemezte a problémakört. Dr. Udvardy Péter (Székesfehérvári Törvényszék) az Európai Parlament és a Tanács mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét mutatta be, Prof. Dr. Jacsó Judit Phd. (Wirtschaftsuniversität Wien) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről adott európai kitekintést, Dr. Turcsán Tamara egyetemi hallgató a nemzetközi peres ügyekben alkalmazható jövőorientált megoldásokról beszélt előadásában,  Prof. Dr. Szikora Veronika (Debreceni Egyetem) pedig A jog jövője, a jövő joga – jogi oktatás, kutatás, innováció című előadásával zárta a sort.

A konferencia végén Dr. Bóka Viktor címzetes főjegyző köszönte meg az előadóknak a naprakész és érdekes előadásokat, valamint bejelentette, hogy az Egyesület ősszel újabb, ugyancsak érdekesnek ígérkező konferenciára várja majd a szakmabelieket.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post A mesterséges intelligenciáról is „jogászkodtak” a városházi konferencián appeared first on Média 24.