Akik azt hitték, hogy a MOL Fehérvár FC számára a zsinórban elszenvedett öt bajnoki vereség és ezzel a 21 éves negatív rekord a végállomás, ettől csak jobb jöhet, azok alaposan tévedtek! A piros-kék alakulat a Magyar Kupa negyeddöntőjében az NB II-es Győr otthonában is ki tudott kapni, szokás szerint vezetésről, nyerő állásból, ezúttal 2-1-re. Már lassan minden jelző elfogy a Vidi bénázására, itt a szégyen kifejezés, ami illik erre a sorozatos arcpirító produkcióra.

Mi okozta ezt a szégyent, ezt az újabb mélypontot? Alapvetően az, ami a korábbi bajnoki vereségeket: a színtelen-szagtalan, kiszámítható és akarat gyenge játék, a dekoncentráció és rengeteg egyéni hiba elől, de főleg hátul. Ha a fehérvári egylet nem az ország egyik legtehetősebb, legerősebb kerettel rendelkező, válogatottak sorát felvonultató csapata volna, akkor sem lenne tolerálható a felsoroltak zöme, hát még így.

A ma meccs lényege: a Vidi már a z első félidőben megszerezte a vezetést Petrjak góljával, majd rúghatott volna még rá néhányat, de ahogy szokta, most sem tudta az adódó lehetőségeit gólra váltani, lezárni a meccset. Ettől függetlenül simán kezében volt a gyeplő, ám a rutinos, sok nagy csatán edződött Stopira a saját 16-osáról egy felé pattogó labdát nem tudott rendesen eltalálni, majd rögtön ez után a brazil Alef feleslegesen szabálytalankodott a kaputól 20 méterre. Kiss Máté úgy egyenlített ebből a szabadrúgásból, hogy oda rúgta a sorfal felett a labdát, abba a sarokba, amelyhez Kovács kapus közelebb állt, de mégis képtelen volt hárítani, szépen homorított a levegőben, de semmire sem ment vele. Ez bizony potya volt, még, ha maga a lövés nem is volt éppen kutya.

erre alig egy perccel később még a sokszoros válogatott Fiolának is sikerült rátennie egy lapáttal: teljesen feleslegesen szabálytalankodott a Vidi-térfél közepén, második sárgája után mehetett is zuhanyozni. 2 percen belül a MOL Fehérvár 1-0-ából csinált 1-1-et és került emberhátrányba két rutinos, válogatott játékos jóvoltából. De még ezzel sem volt vége! Stopirának egy szöglet után elé pattanó labdát az ellenfél kapujánál sikerült 4 méterről fölé vágni, mint ahogy Rusnak is egy másik szögletet követően az ötösről 10 centivel fölé fejelni, hogy aztán Stopira „bearanyozza” saját dicstelen produktumát.

Történt, hogy a 93. percben bután és feleslegesen próbálta szerelni a 16-os sarkánál, de már belül az egyik győri játékost, aki persze, hogy el is esett a lábában, a megadható 11-est pedig Farkas bevágta, végképp padlóra küldve a Vidit, amely ezt a vereséget is kizárólag magának köszönheti!

Ideje végre igazi rendet csinálni az öltözőben! A játékoskeret jelentős része fásult, önelégült. képtelen a megújulásra, ezért az érintett 8-10 játékosnak felesleges könyörögni, hogy legalább haljon meg a pályán, ha más nem is megy, legalább harcoljon körömszakadtáig, mert nem teszi, eddig nem tette meg, így eztán sem fogja. Ebből a csapatnyi alibizőből hatot-hetet azonnal el kell küldeni! Ettől talán a maradék észhez tér, kiváltképp, ha őket is leültetik a kispadra néhány meccsre, amelyen a fiatalok kapnak lehetőséget. Ennek két előnye is van: részint kiderül, az ifjoncok és kevesebb lehetőséget kapó spílerek mennyire tudják bizonyítani, hogy helyük volna a csapatban, lehet rájuk számítani, részint pedig addig a kispadra szoruló „sztárok” számára is nyilvánvalóvá válik, hogy ők sem pótolhatatlanok, ha nem teszik oda magukat minden tekintetben, akkor ott is ragadhatnak a cserék között, majd nyáron mehetnek is!

Ettől függetlenül a vezetőség felelőssége továbbra is megkerülhetetlen. Rossz koncepció, rossz edzőválasztások immár sorozatban, a Szabics helyére hozott Boris kifejezetten gyenge húzás volt, s a keretet sem megfelelően frissítették fel. Mindezek közrejátszottak abban, hogy most már az is eldőlt gyakorlatilag, több, mint 2 hónappal a bajnokság befejezése előtt, hogy 12 év után a Vidi nem fog indulni egyik nemzetközi kupában sem. Ez azt is jelenti, hogy a csapat egyáltalán nem lesz vonzó a kiszemelendő játékosok számára, nehéz lesz érdemben erősíteni az átigazolási szezonban. Igaz, Alefeket, Pintókat, Evandrókat, Bamgboyékat ezrével találni a piacon, akikkel nem lehet érdemben előrelépni, de egy jó NB II-es vagy egy kiesés ellen küzdő NB I-es csapatnak tölteléknek megfelelőek lehetnek…