Székesfehérvár számára kiemelt jelentőségű nap Szent István ünnepe, melyhez méltón 1938-ban itt, a történelmi fővárosban emelték nemzeti ünneppé augusztus 20-át. Hagyományosan ezen a napon tartja ünnepi ülését Székesfehérvár Közgyűlése, amelyre a Szent István téren, államalapítónk idén megújult lovasszobránál került sor. Dr. Cser-Palkovics András polgármester itt adta át a város által adományozott kitüntetéseket is.

A Fehérvár fanfár hangjai köszöntötték az augusztus 20-i díszközgyűlés résztvevőit a Szent István téren, államalapítónk nemrég megújult lovasszobránál.

Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszéde elején a székesfehérvári kulturális fejlesztéseket méltatta, majd arról szólt, hogy örülnünk kell sikereinknek, elért eredményeinknek, emellett fontos tisztelni gyökereinket, hiszen ez az, ami összeköt, megőriz bennünket. Majd Szent István szellemiségének továbbvitelére kért mindenkit, hiszen rajtunk múlik, hogyan visszük tovább értékeinket, mit hagyunk örökül a következő nemzedékeknek. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy az államalapítással Szent István elindította a magyarságot egy úton, azonban rajtunk is múlik, hogy mit hagyunk belőle örökül. Rajtunk és csakis rajtunk múlik, hogy építjük-e az éltető, biztos alapot adó sziklákat vagy romboljuk.” – hívta fel a figyelmet a vármegyei elnök.

„Szent István szerint mi, magyarok, akkor maradunk meg, ha hitünkben keresztények, hűségünkben magyarok, cselekedeteinkben a független, szuverén, szabad magyar állam védelmezői és polgárai vagyunk. Utasítsuk el a hazugságot, a hazug, felelőtlen embereket, akik önös érdekből, netán alantas bosszúvágyból gyűlölködésbe, kilátástalanságba, háborúba akarnak taszítani bennünket. A magyar érdek az, hogy saját sorsunkról mi magunk döntsünk.

Szent István uralkodásának példája átível korokon, fiához írt intelmeinek üzenete ma is érvényes: Felelős emberré kell válnunk mindannyiunknak, olyanokká, akik értik, tudják és vállalják a Szent István-i példát az élet minden területén, akik nem várnak más munkájára, nem mutogatnak más felelősségére, hanem maguk akarnak tenni a magyar családokért, a fiatalokért és gyerekekért, a nemzetért, a különböző kisebbségek rendezett együttéléséért, az ország felvirágoztatásáért. Mindazért, amiért Szent István dolgozott.” – fogalmazott dr. Molnár Krisztián.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester elsőként a Szent István lovasszobrának felújításán munkálkodókat köszöntötte, akik közül többen is részt vettek a díszközgyűlésen. Az államalapító halálának kilencszázadik évfordulójára készült alkotást a 2038-as millenniumi emlékévre való felkészülés első, jelképes mérföldköveként idén restauráltatta a város.

„Szent István király az államférfiúi előrelátás időtálló példája, akiben a lélek nemes tartása és az értelem józansága együtt szolgálta a haza építését. Elsőként értette meg, hogy a Kárpát-medence földrajzi helyzete nem pusztán adottság, hanem nemzetünk jövőjét meghatározó tényező. A tény, hogy a földrajz zsarnoksága nem levethető és bár sok kincsünk van a Kárpátok között, birodalmak, kultúrák, népek találkozó és ütközőpontján élünk. Szent István uralkodásának legnagyobb próbatétele volt, hogy az akaratot és az adottságot összehangolja, hogy Kelet és Nyugat hatalmi frontvonalán kijelölje a magyarság helyét Európa térképén.

Szent István döntése egyértelmű: kultúránkban, értékeinkben a keresztény nyugathoz, a nyugati kultúrkörhöz kívánunk tartozni. A kultúrkörhöz igen, de a birodalomhoz nem! Szent István tisztán látta, hogy a nyugati keresztény kultúrkörhöz való kapcsolódás formálja és erősíti az országot, de a függetlenségünket csak az önálló, autonóm, szuverén kormányzás képes garantálni. Hogy az jelenti a különbséget szövetség és alárendeltség, az állam és a tartomány között. A kulturális elköteleződés és a politikai szuverenitás egyszerre történő tudatos vállalása vált államiságunk vezérelvévé, melyből később történelmünk nagy pillanatai és tragédiái egyaránt eredeztethetőek. Értékeinkben a Nyugathoz tartozunk, azonban nemzeti függetlenségünk megtartása az egyensúly megőrzésétől függ Kelet és Nyugat között.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András.

A városvezető saját felelősségünket is kiemelte: „Történelmünk nemcsak vezérelvet állít elénk, hanem örökérvényű figyelmeztetést is. Szent István halála után az ország élére olyan uralkodó állt, aki feladta a Kelet és Nyugat közötti egyensúlyi pontot, és saját nemzetétől eltávolodva, idegen udvarok tanácsaitól várta az iránymutatást. Szent István unokaöccse, Orseolo Péter jogszerűen örökölte ugyan a magyar koronát, de külső hatalmak elvárásaihoz igazodó döntéseivel felőrölte a belső rend szilárdságát, elvesztette a közösség bizalmát, és végső kétségbeesésében kiárusította, a birodalom hűbérállamává züllesztette az országot.”

A jövőt tettekkel lehet formálni, a legfontosabb feladat tehát – mai, minden korábbinál összetettebb korunkban és életünkben is –, hogy a nehézségeket áthidalva építkezzünk, dolgozzunk – mondta. „Egy város értéke nem a kincstár aranya, nem a levéltár pergamenje. Egy város minőségét nem önmaguk által felkent ítészek határozzák meg. Fehérvár értéke a fehérváriakon alapul. A fehérváriak tudásán, szorgalmán, tartásán és együttműködésén. A mai világra sajnos jellemző megosztás és a megosztottság helyett az együttműködésre, az összefogás képességére van szükségünk. A stabil, kiszámítható működés mellett ehhez közösségi célok, nagy célok kellenek, melyek felé törekedhetünk, melyek túlmutatnak a hétköznapok rutinján, melyek felemelik a városunkat oda, ahol Szent István királyunk akarata szerint lennie kell. Meggyőződésem, hogy ilyen közös cél lehet a 2038-as Szent István emlékévre való felkészülés is.” – hívta fel a figyelmet Székesfehérvár polgármestere.

Székesfehérvár Díszpolgára kitüntető címet adományozott a Közgyűlés dr. Szikora Jánosnak, a Vörösmarty Színház korábbi igazgatójának.  A Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett rendező közel öt évtizedes művészi pályafutásával a kortárs magyar színházművészet kiemelkedő alakjává vált. Székesfehérvár kulturális életének megújításában fontos szerepet játszott a koronázóváros hagyományának újjáélesztése. A Nemzeti Emlékhelyre megálmodott, majd 2013-tól sok éven át megvalósult nagyszabású Koronázási Szertartásjáték előadássorozata városunk történelmére irányította a figyelmet, a koronázás évezredes szertartásrendjén keresztül megmutatva nemzetet megtartó közös gyökereinket. Hitvallása: Szent István egykori bazilikáját a lelkekben újjáépíteni. Szintén nevéhez fűződnek az alkotóművészet különböző területeit ötvöző óriásbábok, amelyek egyedülállóak az országban. Szikora János ötlete és Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus, festőművész tervei alapján az Árpád-ház meghatározó tagjait megszemélyesítő történelmi óriásbábok a Székesfehérvári Királyi Napok és jelképeivé váltak. 2012 óta vezette a Vörösmarty Színházat, munkássága a város szellemi és közösségi életében meghatározó szerepet játszott.

Pro Civitate díjjal tüntették ki Csetényi Attilánét, az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület leköszönt elnökét, akinek élete mind aktív szakmai pályafutása, mind a nyugdíjba vonulása óta eltelt időszakban szorosan összekapcsolódik Székesfehérvárral, a város közösségi életével. 1982-től a Belvárosi, majd a Belvárosi Brunszvik Teréz Óvoda vezetőjeként magas szakmai színvonalon, a gyermekek egyéni értékeire fókuszálva alakította az intézmény arculatát. Nyugdíjba vonulása után is aktív maradt, 2010-től a város legnagyobb nyugdíjas szervezete, az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület elnöke lett, számos szociális és közösségi kezdeményezés fűződik tevékenységéhez. Munkájáért több rangos elismerésben részesült, köztük Arany Katedra-díjban, Pedagógus Szolgálati Emlékéremben és 2023-ban Idősekért Díjat vehetett át.

Pro Civitate kitüntető címet adományozott a város közgyűlése Dr. Kadocsa István házi gyermekorvosnak, aki 1981 óta körzeti gyermekorvosként dolgozik a városban, elkötelezetten szolgálva a helyi közösség egészségügyi alapellátását. Pályafutását miskolci kórházakban kezdte, majd gyermekgyógyászként szerezte meg szakorvosi képesítését. Széles körű tevékenységei közé tartozik a bölcsődei és iskolaorvosi ellátás is, így generációk nőttek fel gondoskodó szakmai figyelme mellett. Lelkiismeretes, precíz, mindig elérhető orvosként példát mutat a gyógyítás és a prevenció területén egyaránt.

Posztumusz Pro Civitate kitüntető címmel mondott köszönetet a város Kornsee Jenő asztalosmesternek, aki 1921-ben alapította meg székesfehérvári asztalosipari vállalkozását, amely az évek alatt a város meghatározó asztalos cégévé vált. Vállalkozása kiemelkedő munkákat végzett a Csitáry-érában, többek között a városháza, közintézmények, iskolák és templomok számára, emellett országosan is elismert bútorgyártással foglalkoztak. Kornsee Jenő az ipartestület alelnökeként a helyi szakmai közélet aktív szereplője volt. Munkássága hozzájárult Székesfehérvár ipartörténetéhez, szakmai és közösségi tevékenysége példaértékű. A díjat a díjazott dédunokája, Kornsee Veronika veszi át.

Pro Civitate kitüntetést vehetett át Dr. Kovács Attila Miklós kardiológus főorvos, aki 1989-ben helyezkedett el a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, és azóta szolgálja a székesfehérvári egészségügyet. Pályafutása során több mint 25 éven át részt vett a kórház menedzsmentjében, sőt, átmeneti időszakban megbízott főigazgatóként is vezette az intézményt. Három önkormányzati cikluson keresztül a város közgyűlésének tagjaként is aktívan segítette Székesfehérvár fejlődését, különösen az egészségügyi területen. Hivatását magas színvonalon gyakorolja, munkáját szakmai fejlődés és közösségi elkötelezettség jellemzi, melynek elismeréseként Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben is részesült.

Pro Civitate kitüntető címmel ismerték el Krählingné Kovács Tündét, a Székesfehérvári István Király Általános Iskola korábbi igazgatóját. A díjazott több mint négy évtizede meghatározó szereplője Székesfehérvár oktatási életének. Tanítóként, magyartanárként, szaktanácsadóként és iskolavezetőként is mindig a gyermekek fejlődését, az anyanyelvi nevelés fontosságát és a korszerű pedagógiai módszerek bevezetését tartotta szem előtt. 1986 óta dolgozott a Székesfehérvári István Király Általános Iskolában. Vezetése alatt az iskola városi szinten elismert, innovatív oktatási intézménnyé vált, ahol a Sakkpalota, a Komplex Instrukciós Program és a Komplex Alapprogram módszertanok bevezetésével mutatott példát.

Pro Civitate kitüntető címet adományoztak Magyar Lászlónak, a Szent Kristóf Ház korábbi intézményvezetőjének. Pályáját mérnökként kezdte, majd hivatását megtalálva a szociális ellátás területén helyezkedett el, ahol több mint két évtizede elkötelezetten dolgozik. A Szent Kristóf Ház megálmodójaként és vezetőjeként kiemelkedő szerepet játszott a fogyatékkal élők nappali ellátásának, támogatott lakhatásának és fejlesztő foglalkoztatásának megteremtésében. Munkája során széles társadalmi összefogást alakított ki iskolákkal, cégekkel, intézményekkel és civil közösségekkel a társadalmi érzékenyítés és befogadás előmozdításáért. Oktatóként és mentorként is aktívan segítette a szociális területen dolgozó fiatal szakemberek fejlődését. Az Önkormányzat 2016-ban „Pro Caritate Albae Regiae” díjjal tüntette ki.

Pro Civitate kitüntető címet adományozott a város közgyűlése Májer László nyugalmazott rendőr őrnagynak, aki több mint három évtizedes hivatásos szolgálata során meghatározó szerepet töltött be a város közlekedésbiztonságának fejlesztésében, különösen a balesetvizsgálat és megelőzés területén. Kiemelkedő szakmai munkáját mindig empatikus, közösségközpontú hozzáállás jellemezte, amely széles körű társadalmi elismerést váltott ki. A Balesetmegelőzési Bizottság titkáraként oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel együttműködve számos, a közlekedési kultúrát formáló programot szervezett. Az Önkormányzat 2021-ben „Székesfehérvár Közbiztonságáért” díjjal tüntette ki.

Pro Civitate kitüntetést vehetett át P. Maklári Éva, a Vörösmarty Társaság alelnöke. Több mint ötven éven át tanított megszakítás nélkül a székesfehérvári Széchenyi István Műszaki Technikumban. Oktatói tevékenysége mellett jelentős szerepet vállalt a kulturális életben is, több mint tíz éve a Vörösmarty Társaság alelnöke és a VÁR folyóirat szerkesztője. Nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a szellemi munkával, irodalmi művei és kötetei a magyar nyelvű kultúra gazdagítását szolgálják. Életútja példaértékű, bemutatja, hogyan lehet a pedagógiai és kulturális elhivatottsággal hosszú távon hatni a közösség fejlődésére.

Székesfehérvár képviselőtestülete Tiszteletbeli Polgár kitüntető címet adományozott Bajna Györgynek. A díjazott közéleti, kulturális szervezői, költői, írói munkásságával, mélyről jövő hittel, megalkuvás nélkül szolgálta a magyarságot szülőföldjén, Székelyföldön, segítve a gyergyói medencében élő székelyek ősi gyökereinek, értékeinek megőrzését. Bátor kiállással követte ősei örökségét, kereste, segítette, megmutatta a nemzet megmaradását jelentő alkotó értékeket, példát adó teljesítményeket és tehetségeket.  Aktív kezdeményezője, tevékeny résztvevője annak a gyergyói közösségnek, amely mind a mai napig önzetlen tevékenységével gondozza az 1944. szeptember 7-én Gyergyószentmiklós határában hősi halált halt székesfehérvári Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred katonáinak emlékét. Életművéért Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítették, most pedig Székesfehérvár is elismerését fejezi ki munkájáért.

Tevékenysége elismeréseként Tiszteletbeli Polgár címmel tüntették ki Loic Nego magyar válogatott labdarúgót, a Vidi egykori kiválóságát, kétszeres bajnokát és Magyar Kupa-győztesét, aki jelenleg csapatával, a francia Le Havre együttesével bajnoki mérkőzésre készül, így az elismerés átadására későbbi időpontban kerül sor.

(ÖKK, Media24, fotó: Mátay Balázs)