Szabó Magda nem állt a művészi szabadság útjába, hagyta kibontakozni az Abigél című regényéből készült tévéjáték rendezőjét. A kulisszák mögött az író nagy szeretettel figyelte, miként viszik vászonra művét, a szereplők pedig körbe zsongták őt – erről a rendező lánya mesélt a Librettóban, aki maga is szerepelt a négyrészes sorozatban.
Szabó Magda ifjúsági regénye, az Abigél 1970-ben jelent meg először, az író már a mű megszületését követő évben elkezdett dolgozni filmes adaptációján. Végül 1978-ban mutatták be a regényből készült négyrészes tévéjátékot Zsurzs Éva rendezésében. „Édesanyám és Szabó Magda is erős egyéniségek voltak, mindkettőjüknek volt elképzelése a könyv filmes adaptációjáról. A közös munka során Szabó Magda látta, hogy könyve jó kezekben van és szabad kezet adott édesanyámnak” – emlékezett vissza a forgatásra Zsurzs Kati a Librettó stúdiójában.
A színésznő, aki a tévéfilmben Kis Mari szerepében látható, felidézte azt is, hogy az író is részt vett a felvételeken, amelyek nagyon jó hangulatban teltek. „Nagy szeretettel, bizalommal és nyitottsággal jött a forgatásra, boldog volt, hogy ott lehetett. Mi pedig örültünk neki és körbe zsongtuk”.
A teljes beszélgetés, amelyben Zsurzs Kati megosztja gondolatait Szabó Magda írói munkásságáról, az alábbi linkre kattintva újranézhető.
https://mediaklikk.hu/libretto-videok/video/2022/01/03/zsurzs-kati/
Tudod, hol „lakik” ma Abigél?
Kevesen hinnék, de igaz: a mai napig egy belvárosi bérház udvarán áll az eredeti csodatévő szobor, korsója pedig a filmben látottakhoz hasonlóan általában tele van apró kívánság-cetlikkel. Az Október 6. utca 19-es szám alatt álló épületbe kell elmenned, ha találkozni szeretnél vele. Az 1844-ben készült klasszicista lakóház belső udvarán áll egy régi, ma már csak virágtartóként szolgáló kút, rajta pedig egy lány, mereven, kecsesen, korsóval a kezében. Ő pedig nem más, mint Szabó Magda regényének kultikus alakja, Abigél. A filmforgatás a 1970-es években zajlott, ennek idejére vitték el az akkor még csak „korsós nőként” emlegetett szobrot a házból, egyenesen a vácrátóti arborétumba, ami a lányintézet, a Matula kertjének díszleteként szolgált. Így lett Dunaiszky Lőrinc 1814-ból származó alkotásából csodatévő szobor, amit a forgatás után persze „hazaszállítottak”, igaz kisebb harci sérüléssel. Letörött ugyanis az orra, de aztán helyrehozták és ki is fehérítették. A ház udvarára nem egyszerű bejutni, mivel a kapu zárva van, a lakók pedig nem rajonganak az Abigél-hívőkért.
0 hozzászólás