Seuso újabb kincseket „adott” egy remek kiállításhoz Gorsiumban

Pénteken Székesfehérvár alpolgármestere, Róth Péter, valamint a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója, Kovács Lóránd Olivér nyitotta meg és ajánlotta az érdeklődők figyelmében Gorsiumban a Nádorfi Gabriella régész által kutatott, Szabadbattyán határában található hatalmas római kori Seuso-épületegyütteshez köthető, új leleteket bemutató kiállítás. Ezzel párhuzamosan szintén mostantól májusig látogatható a régészeti parkban egy különleges, kutyatörténeti kiállítás is.

Kovács Lóránd Olivér – a két tárlat különlegességét kiemelő – rövid expozéját követően Róth Péter stílusosan nyitott: „Cave canem!, azaz Óvakodj a kutyától! – egy 30 évvel ezelőtti, középiskolai latinkönyvben olvastam ezt a Pompejiben megmaradt mozaikfeliratot. Nem hittem volna akkor, hogy a mozaik képén szereplő kutyákkal itt, Gorsiumban találkozhatunk!” – mondta megnyitó beszédében Székesfehérvár alpolgármestere, aki szeretettel invitált mindenkit, hogy látogasson el ősszel, sőt télen is Gorsiumba, hiszen a gyönyörű, őszi parkon túl ez a két tárlat önmagában is megéri az utat. Róth Péter felidézte a Nádorfi Gabriellával folytatott egykori beszélgetéseit is, melyek akörül forogtak, hogy ez a terület fontos ősi útvonalak természetes metszéspontjában létezett mindig is: a térségnek ma Székesfehérvár a központja, ám az ókorban a mai Gorsium településhálózata volt a szíve.

A megjelenteket Makó János kutyatörténeti kutató és Fekete Fruzsina régész kalauzolta a közös térben látható kiállításon. Az „Ősi nyomokon – Róma árnyékában, magyar földön” című kiállításon az érdeklődő láthat például olyan gorsiumi téglákat, amelyekre – még száradásuk közben – ráléptek a többezer éve élt ebek, így lábnyomukat megőrizték az örökkévalónak. Itt debütál az az 1936-ban előkerült, II. századi kutyaszobor is, amelyet sokáig nagymacskaként azonosítottak, ám amit Fekete Fruzsina és Makó János az állat jegyei és a megkurtított farok alapján „canis pugnax”-ként, azaz római harci kutyaként definiált. Mint megtudhattuk, a Nemzetközi Pumi Egyesület gondozásában lévő kutyatörténeti gyűjtemény számos különlegességgel büszkélkedhet, s egykoron a világ legnagyobbjának számított a maga mintegy 15 ezer tételével. Gorsiumban a Bökönyi Sándor által gyűjtött, római korból származó ebek koponyáitól kezdve a mai kutyák morfológiai jellegzetességeiig számos ismerettel bővíthetjük tudásunkat, láthatjuk a mára sajnos kihalt magyar szelindek koponyáját és a kutya rajzát, valamint a minden puli ősapjának számító kutya porcelán szobrát is. Megismerhetjük Raicsits Emil kinológus, azaz kutyaszakértő munkáját is, aki 1924-ben – a tenyésztésüket elindítva – megmentette a magyar kutyafajtákat. Sőt, ő volt az, aki a magyar fajták világhódító útját elindította: Európa összes királyi udvarába, az Egyesült Államokba is „exportált” számtalan kiváló négylábút, sőt XII. Pius pápa is két magyar vizslát vásárolt egykoron. Ehhez kapcsolódó fontos hír, hogy a new yorki Museum of The Dog elnevezésű intézményben 2027-ben a magyar kutyafajtákat ismerhetik meg a látogatók. A tárlaton a Szent István Király Múzeum régészeti gyűjteményének kutyákkal kapcsolatos tárgyai mellett a szóban forgó kutyatörténeti gyűjtemény számos darabja is New Yorkba érkezik majd a fehérvári múzeum szervezésében.

Az „Itt járt Seuso? – a szabadbattyáni épületkomplexum és legújabb leletei” című tárlaton pedig a 2025 januárjában Seuso-projekt munkacímmel elindított topográfiai kutatásnak az első „tárgyi eredményeit” láthatják az érdeklődők. A projekt végső célja, hogy feltérképezzék a Móri-árok déli, illetve a Mezőföld területén folyó Sárvíz megközelítőleg 40 km-es szakaszának partján az egykori Gorsiumhoz köthető település és úthálózat rendszerét, infrastruktúráját. A most kiállított fémleletek, például a lovakon használt míves szíjelosztó korongok, vagy a ruhák összefogására használt fibulák a Seuso-épület közvetlen környezetéből, önkéntes fémkeresősök segítségével kerültek elő. Ezen leletek mellett pedig az oly sokáig a Kula-toronyban őrzött falfestmények, illetve rekonstrukcióik is helyet kaptak a kiállításban. A tárlat bemutatja továbbá azt is, hogy milyen aprólékos és precíz hozzáértéssel nyúlnak a szakemberek ezekhez a falfestményekhez, betekintést enged a falfestmények konzerválásának titkaiba is.

A kiállítás fókuszában– erről már Kovács Loránd Olivér beszélt a megjelenteknek – az a hatalmas méretű ón üst áll, melyet a múlt század derekán talált egy helyi lakos a hajdani Seuso-épület területén, rávilágítva ezzel a terület fontosságára és előmozdítva a későbbi kutatások megindítását. Az üst kivitelezése oly grandiózus, hogy ezt csakis olyan étkezéseken használhatták, ahol több tucat prominens vendég vett részt: habár bizonyíték nincs rá, de az üstöt a rómaiak akár a Seuso-kincsekkel együtt is használhattak lakomáik alkalmával.

2026. május 10-ig bárki megnézheti a különleges leleteket és a legalább ennyire különleges kutyatörténeti gyűjteményt is a Gorsium Régészeti Parkban.

(Media24, ÖKK, fotó: Mátay Balázs)

 

Vörösmarty Rádió


Kiemelt partnereink

2025. október
h K s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Written by Mátay Balázs

2025-10-17

0 hozzászólás

Ez is érdekelhet

Share This