Napjainkban a víz óriási veszélynek van kitéve, az egyre növekvő népesség, az ipar és a mezőgazdaság mohó vízigénye, valamint az egyre súlyosbodó klímaváltozás mind fenyegetést jelentenek rá. AZ ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapja dátumaként, melynek célja, hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a természeti kincs.

Évente mintegy 38 köbméternyi vizet fogyaszt átlagosan egy ember Magyarországon. A felszín alatti vizek láthatatlanok, jelenlétüket mégis mindenhol tapasztaljuk. A lábunk alatt meghúzódó víz egy rejtett kincs, ami a világ szárazabb területein élőknek az egyetlen vízforrása lehet. Édesvízkészletünk jelentős hányadát ezek a vizek teszik ki: táplálják az ivóvíz-hálózatot, a higiéniai rendszereket, az ipart és a mezőgazdaságot, fenntartják a természetes ökoszisztémákat. Sokan nincsenek tisztában a felszín alatti vizek fontosságával, így az emberi tevékenység sok helyen túlhasználja és szennyezi ezeket a vizeket is. A felszín alatti vizek kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban is.

A Földön a vízhiány egyre nagyobb problémát jelenthet az emberiség számára. Ennek első jele Fokváros, ahol a világ nagyvárosai közül elsőként fogyhat el a víz. A Föld lakói vagy találnak megoldást a vízválságra, vagy megszűnik létezni az eddig ismert világ. Egyéneknek, közösségeknek, cégeknek, városoknak és országoknak egyaránt meg kell érteniük, hogy milyen szerepet tölt be a víz a földi életben, hogy milyen sokféle értékkel rendelkezik, hogyan kell vele bánni, hogyan kell megbecsülni.

A bővülő népesség, a növekvő élelmiszer- és energiaigény csak fokozni fogja a vízhiányt: 2050-re a világ gabonatermelésének közel a felét veszélyezteti, és egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására.

Magyarország ezekhez a területekhez képest víz nagyhatalom a Földön, éppen ezért különösen fontos, hogy a Kárpát-medence vízkészletét megbecsüljük és takarékoskodjunk vele!