Múltunk két izgalmas korszaka is megelevenedett az idei Székesfehérvári Királyi Napok keretében. A Matuz János által színre vitt Apák és fiúk után vasárnap este dr. Szikora János rendezésében láthattunk egy történelmi előadást. A kiátkozott város Károly Róbert trónra kerülését megelőző tíz, viharos eseményekben bővelkedő esztendejét mesélte el. A Csúcsos-hegyen a Vörösmarty Színház színművészei és a Kárpát-medencei Színjátszó Tábor fiataljai léptek színpadra.
Az első Anjou uralkodó, Károly Róbert trónra kerülésének kalandos története, valamint az egykori székes főváros és a király kapcsolata elevenedett meg. A Vörösmarty Színház művészei és a Kárpát-medencei Színjátszó Tábor fiataljai által közösen színpadra vitt A kiátkozott város című művet dr. Szikora János írta és rendezte. A történet az utolsó Árpád-házi király, III. András 1301-es halálát követő tízéves időszakot mutatta be, amelyet interregnumnak neveznek a történelemkönyvek. Az előadás központi figurája rendhagyó módon nem maga a király, hanem egy városatya, aki a korabeli Székesfehérvár elöljárójaként komoly stratégiai döntést kényszerül meghozni.
A vasárnap esti bemutató előtt a rendezővel, dr. Szikora Jánossal a felkészülésről, a közös munkáról beszélgettünk. Mint mondta, immár nyolcadik alkalommal rendezte meg idén a fehérvári teátrum és a Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencei Színjátszó Tábort. „Az idei év azért rendhagyó, mert talán még egyetlen szertartásjátékban sem volt annyi kifejezetten színészi, ráadásul szöveges színészi feladata a fiataloknak. Ez egy kicsit megbonyolította a helyzetet, de mindenesetre az első próbanaptól kezdve párhuzamosan próbáltunk, én a színészekkel, Lőrincz Zsuzsa a gyerekekkel, és aztán egy előkészítő munka után találkozott a két társaság egyszerre. Ez a metodika azt segítette, hogy nagyon gyorsan és nagyon intenzíven tudtunk dolgozni.”
Arra kérdésre, vannak-e visszatérők a színjátszók között, örömmel mondta el: az idei tábor úgy alakult, hogy többen is vannak, akik már harmadjára, illetve negyedjére vesznek részt. „Ez meg is látszik a munka során, az odaadásukban, a figyelmükben. Talán még egyetlen társaság sem volt ennyire fegyelmezett és odaadó, mint ez, és őszintén szólva talán még egyetlen társaságnak nem volt akkora szerepe a darabban, mint most.” Az is remek lehetőséget ad, hogy több helyszínen is kipróbálhatják magukat, hiszen a Nemzeti Emlékhely mellett játszottak már a Bartók Béla téren és két alkalommal itt, ezen a Romkerthez hasonlóan, történelmi helyszínen. „Nagyon megszerettem a Csúcsos-hegyet. Nehéz leírni vagy körülírni, hogy miért is, de azt gondolom, hogy aki egyszer feljön, kipróbálja, vagy csak kíváncsiságból körülnéz, az érteni fogja, hogy egy olyan kisugárzása van a környezetnek, egy olyan látványa a minket körülvevő panorámának, amelyek kellenek ezekhez a színpadi produkciókhoz, hiszen ezek önmaguk is nagy dimenziókat ölelnek át a térben.”
Az előadás főszerepében Kozáry Ferencet láthatta közönség. Az 1300-as évek első tíz évét tárgyaló dokumentum drámában a történet mesélője, a fő szereplő maga a város egykori magistere, aki visszaemlékezését osztja meg a hallgatósággal. A mintegy egyórás előadásban színre lépett Kiss Diána Magdolna, Körtvélyessi Zsolt, Sarádi Zsolt, Szabó Miklós Bence, Lábodi Ádám, Strasszer Domonkos, Horváth Gergely, valamint a Rákóczi Szövetség diákjai.
(ÖKK, fotó: Kiss László/MÉDIA24-SzG)
#Aranybulla #Királyi Napok #Koronázási Szertartásjáték #Vörösmarty Színház
0 hozzászólás