„Isten éltessen minket az önkormányzatok napján! Mi, önkormányzatok 9,5 millió emberért vagyunk felelősek, az ő érdekükben kérünk, illetve vitatkozunk az aktuális kormánnyal a jogi, pénzügyi keretekről.” – fogalmazott „Az önkormányzati rendszer jövője – közös javaslatok az autonómia, a feladatrendszer és a finanszírozás megújítására” című konferencia megnyitó beszédében dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gödöllő polgármestere hangsúlyozta, habár sokan összetévesztik, valójában nem pártpolitikai, hanem szakmai érdekvédelmi szervezetként működnek. „Az elmúlt időszakban sokat találkoztunk a nyolc érdekvédelmi szervezet képviselővel, amely alapján egy tárgyalási alapot készítettünk. Bízunk benne, hogy a kormány nyitottsága továbbra is megmarad kéréseink irányában.” – emelte ki a MÖSZ elnöke. Mint mondta, a 2026-os országos költségvetés módosítása, illetve a 2027-es költségvetés készítése miatt megélénkültek a tárgyalások. Reményének adott hangot, hogy a közös deklaráció aláírása szorosabb együttműködést jelent majd a települési szövetségek között.

A találkozón a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Hoffman István önkormányzatokért felelős államtitkár köszöntötte a polgármestereket. Az önkormányzati rendszert a Jenga játékhoz hasonlította: „Ha a rendkívül sokszínű rendszerben kihúzunk egy-egy elemet, az nagyon súlyos, de olykor pozitív eredményekhez is vezethet.” – fogalmazott. Véleménye szerint az önkormányzatok a reziliens közszolgáltatási rendszer alapvető elemei. Mint aláhúzta, reformra van szükség, ugyanis amíg 2012-ben még 12 százalék fölött volt a GDP-hez viszonyítva az önkormányzati kiadások aránya, ez mára 5-6 százalékra esett. „Célunk az önkormányzati rendszer megerősítése, a sikeres helyi közösségek segítése. Olyan rendszert kell kialakítani, ami egyben megjeleníti a helyi és a központi érdekeket, s erősíti az önkormányzatok ellenállóképességét.” – jelentette ki az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy mindeközben egy alkotmányozási folyamat is elindul, amihez igazodnia kell majd az önkormányzati rendszernek.

A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, dr. Cser-Palkovics András megköszönte dr. Hoffmann István államtitkárnak, hogy a nyolc önkormányzati szövetség többször is tudott egyeztetni a szakminisztériummal, s arra is ígéretet kaptak, hogy ezek a találkozók folyamatosak és érdemiek lesznek. „Annyit kérünk, hogy higgyenek bennünk, s adják meg a bizalmat, így közösen törekedhetünk arra, hogy a kormány ebben a szakpolitikában is sikeres legyen.” – mondta Székesfehérvár polgármestere, aki szerint komoly eredmény, hogy ebben a széttartó világban a nyolc szövetség képes érdemben együttműködni. Mint elhangzott, az elkészített szakpolitikai anyag egy minimumprogram, ami a legkisebbektől a legnagyobb településekig mindenkit érint. A tervek szerint az ÖNET-en belül szakpolitikai munkacsoportok alakulnak, amelyek a tárgyalásokat tovább folytatják. Dr. Cser-Palkovics András két nagy területre választotta szét az önkormányzatokat érintő kérdéseket: a rövid távú, a települések mindennapi működését most meghatározó, akut problémákra, valamint az alkotmányozással összefüggő kérdésekre. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a kormányzattól azt az ígéretet kapták, hogy az önkormányzati szövetségre partnerként tekintenek, és az alkotmányozás folyamatában is számítanak a véleményükre. Mint mondta, a működést meghatározó problémák jelentős része örökölt nehézség, az új önkormányzati ciklus egyik feladata pedig éppen az, hogy ezeket feltérképezze és szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg a kezelésükre. Az egyik ilyen területnek az agglomerációs együttműködést nevezte. Kiemelte azt is, hogy az adósságkonszolidáció korábban igen nagy segítséget jelentett az önkormányzatoknak, ugyanakkor a középvárosok sajátos helyzetbe kerültek: miközben a kisebb települések és a legnagyobb városok támogatására külön programok indultak, a középvárosok működésére egyre kevesebb figyelem és forrás jutott. Dr. Cser-Palkovics András szerint az önkormányzati rendszer ma mélyen alulfinanszírozott, és ez a kötelező feladatok ellátására is igaz. Úgy látja, évről évre romló tendencia figyelhető meg, ezért miközben szükség van a rendszer hosszabb távú átalakítására, a települések jelenlegi működési problémáival is foglalkozni kell. Enélkül nehéz lesz az önkormányzatoknak lezárni a 2026-os évet, illetve felkészülni a következő esztendőre. A polgármester szerint mindezt úgy kell megtenni, hogy közben az állami költségvetés helyzetét is figyelembe veszik. Ugyanakkor jelezte: a települések jelentős része várhatóan nem tudja majd teljesíteni az előirányzott bevételeket, holott azok megtervezésekor reális számításokra törekedtek.

A helyi adóztatás kapcsán nagyobb önkormányzati szabadságot tartana indokoltnak, a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: a szolidaritás elve fontos és elfogadható, ugyanakkor annak számítási módját és a befizetett összegek felhasználását túlzónak tartják. A témában az Alkotmánybíróság október 15-re várt döntése is meghatározó lehet. Dr. Cser-Palkovics András kitért az Európai Unióból közvetlenül elérhető forrásokra is: álláspontja szerint ezen a területen kifejezetten partneri együttműködésre lenne szükség annak érdekében, hogy minél több forrás érkezhessen a településekhez. Emellett több olyan területet is említett, ahol sürgető problémák vannak, így például a víziközmű-rendszereket, az elektromos hálózatok és a lakhatás helyzetét.

Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke szerint jelzésértékű, hogy a hétfői minisztériumi találkozón már a 2027-es költségvetésről beszélgethettek, s történelmi a pillanat, hogy együtt ünnepel a nyolc szövetség. „Azért dolgozunk, hogy az önkormányzatoknak valódi mozgástere legyen, hogy a döntések valóban helyben szülessenek meg.” – húzta alá

„Az önkormányzatok nem önmagukban fontosak, hanem a helyi közösségek miatt, illetve a közszolgáltatások szempontjából, amiket biztosítanak.” – jelentette ki a konferencián ugyancsak részt vevő Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere szerint ma Európa egyik legcentralizáltabb országa hazánk, s rámutatott arra, hogy ennek ellenére viszont a magyar emberek körében igen magas, az EU átlagához hasonló a helyi önkormányzatokba vetett bizalom. „Ha van tárgyalóasztal, ahol be lehet mutatni az adatokat és a kéréseinket, akkor már tettünk egy lépést előre. Ha pedig sikerül elérni, hogy az önkormányzati szektort érintő döntések ne szülessenek meg annak megkérdezése nélkül, az újabb fontos eredmény lehet.” – emelte ki Karácsony Gergely, aki leszögezte: szabad források nélkül nincsenek szabad önkormányzatok.

A beszédeket követően került sor a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség közös deklarációjának ünnepélyes aláírására, majd kerekasztal-beszélgetés kezdődött az önkormányzati rendszer jövőjével, illetve az eltérő települési adottságokkal, igényekkel és kihívásokkal kapcsolatban.

A rendezvényt követően dr. Baka András köztársasági elnök zártkörű megbeszélésen találkozott és egyeztett a szövetségek elnökeivel. Az államfő a megbeszélésen kiemelte: az önkormányzati rendszer stabilitása különösen fontos a közelgő alkotmányozási folyamatban, hiszen – mint fogalmazott – „alkotmányozni csak szilárd alapokra építkezve lehet”. Baka András reményét fejezte ki, hogy az egyeztetésen kialakított álláspontokat az érdekszövetségek a kormányzattal folytatott későbbi tárgyalásokon is képviselni tudják, és a közösségek érdekeinek szolgálata a politikai nézetkülönbségek háttérbe szorításával megvalósulhat.

(ÖKK, fotó: Ostorházi Helga)

The post Történelmi megállapodást írt alá a nyolc önkormányzati szövetség Gödöllőn appeared first on Média 24.

A polgármesteri közlemény:

„A brit-olasz pályázó (tehát a Racing Ltd.) visszalépett a szerződéskötéstől, ugyanis nem tudta megszerezni és bemutatni a vásárláshoz szükséges bankgaranciát. Ennek a garanciának a bemutatását a Racing Ltd. vállalta, amikor beadta a pályázatát, pontosan tudta, milyen feltételeknek kell megfelelnie.

A félreértések elkerülése érdekében rögzíteném: Önkormányzatunk a pályázat kiírása óta nem változtatott a feltételeken. Nem is tehetnénk meg ezt jogilag.

Olyan vevőnek pedig nem tudjuk, nem is akarjuk eladni a klubot, aki vállal valamit a pályázatában, aztán szerződéskötésig nem tudja a vállalását teljesíteni.

A Racing Ltd. ugyanis vállalta, hogy egy bankgaranciával igazolja, minimum mennyi pénzt képes befektetni a Vidibe. A cég 5,3 milliárd forintot írt a pályázatában, azt bizonyítandó, hogy a következő években tényleg van annyi anyagi ereje, hogy fenntartsa a klubot, és az nem fog mondjuk egy év múlva megint az önkormányzatra szakadni.

A Racing Ltd. sajnos azonban nem tudta bemutatni a bankgaranciáját. Ez a kérdés pedig „bemondásra” semmiképp sem működhet. Ezt azért is sajnáljuk, mert a szerződéskötéshez szükséges egyéb dokumentumokat gond nélkül be tudták nyújtani. Így sajnos a második pályázatot is eredménytelennek kell nyilvánítanunk.

Mi lesz most?

Új pályázati kör. A tapasztalatok értékelése után hamarosan ki is írhatja majd azt a közgyűlés.

Mi lesz addig a Klubbal?

A legfontosabb, hogy a Fehérvár FC Kft. gazdasági háttere stabil, a takarékos, előrelátó gazdálkodásnak köszönhetően még további hónapokig nem kell önkormányzati, tehát közpénzt beletenni a klub működtetésébe. Bízunk abban is, hogy a biztos anyagi háttér egyre jobb bajnoki szerepléssel is párosul majd a következő időszakban.

Fontos azonban, hogy a harmadik pályázati kör végre eredményes legyen.

Azt egyértelművé tenném: az önkormányzat továbbra sem kíván sportklubot fenntartani és működtetni, értékesíteni kívánjuk a klubot. A cél nem változott, esélyt adni a nagy múltú, sokezer embert érdeklő Videotonnak a túlélésre. Meg kell találnunk tehát azt a vevőt, aki a lehetőségek szerint mielőbb és tartósan stabil anyagi háttere tud lenni a klubnak.”

A helyzet tehát világos: az amerikai-portugál után az angol-olasz pályázóról is kiderült, hogy sajnos nem több futballkalandornál. Vállaltak sok mindent a pályázatukban, amit aztán a cselekvés időszakában nem tudtak teljesíteni. Akadt, amit igen, de a legkényesebb kérdésben, a befektetendő pénzeszközök tekintetében nem jött a bankgarancia.

A kérdés már csak az: vajon mire gondoltak ezek a derék urak, amikor pályáztak? Miért írtak be a pályázatukban olyat, amiről nyilvánvalóan tudták, hogy nem lesznek képesek maradéktalanul teljesíteni?

Ezzel is csak elment több hónap, a csapat környékén emiatt a fejekben is komoly bizonytalanság van, ami kihat a csapat teljesítményére és mindenre, ami a Vidivel, a Vidinél történik.

A jelek arra utalnak, hogy ezek a pályázók nem tisztelték kellőképpen a klubot, annak múltját, jelenét, munkatársait, szurkolóit, a jelenlegi tulajdonos önkormányzatot és annak vezetőit, akik komoly energiát fektettek abba, hogy gondos gazdát találjanak a Fehérvár FC. Kft-nek. Egy egyszerű portékának tekintették, amit valahogy megpróbáltak megszerezni olcsón, arra apellálva, hogy majd sikerül alkudozni a feltételek teljesítésére. Nem ment. Nem mehetett.

Persze lehet, hogy mindezek véletlenül történtek, mindazonáltal remélhetőleg a harmadik pályázati körben már csak egyenes szándékú, a feltételeket nem csak papíron vállalók, hanem azokat teljesíteni is képes kandidálók pályáznak a tulajdonjogra. Ha lehet ez némileg kívánságműsor, lehetőleg magyar jelöltek is szálljanak ringbe, akik tisztában vannak azzal, hova, mire pályáznak, akik felelősséggel vállalják és teljesítik a kiírás feltételeit.

Ne csak nekem, és hozzám hasonlóan még sokaknak – akik ugyancsak a Vidi legendáin nőttek fel, akik gyermekként, fiatalként futballoztak, vagy később dolgoztak a klubban, a klubért, akik számára ez a sportklub, ez a csapat igazi kincs és rajongás tárgya – legyen fontos és szívügykérdés a piros-kék színeket képviselő csapat és egyesület.

Kalandorok! Hátra arc!

The post Vidi-tulajdonoskereső saga: az RCG sem lesz befutó, új kör következik, kalandorok, hátra arc! appeared first on Média 24.

Az alábbiakban olvasható a teljes bejegyzés:

„Önkormányzati egyeztetéssel indult a hét: Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter hívta újabb konzultációra a nyolc önkormányzati szövetséget.

Számos ügyet vittünk a minisztérium elé: a tervezettől elmaradó iparűzési adó bevételek problémája, a működési problémák, különösen a közszolgáltatások megnövekedett költségeinek (pl.: üzemanyag, közétkeztetés) ügye, a szolidaritási hozzájárulás kapcsán a miniszterelnök által bejelentett múlt heti ígéret és az Alkotmánybíróság döntése, az uniós forrásokból megvalósuló TOP+ programok problémái, valamint a települési adók ügye.

Egyelőre tovább várjuk a kormányzat érdemi válaszait a felvetett kérdésekre, illetve a miniszterelnöki bejelentés jogi, pénzügyi kereteit.

Erre jó alkalom lesz, hogy a jövő héten külön is találkozik miniszter asszony a Megyei Jogú Városok polgármestereivel, amit nagyra értékelünk és természetesen köszönünk is! A felvetett témák egy részénél ugyanis, különösen a szolidaritási hozzájárulás esetében fontos lenne, hogy októberben politikai megállapodás szülessen, mert törvényi befizetési határidők is kötik a településeket. Tudnunk kell, hogyan számolhatunk.

Holnap Önkormányzatok Napja Gödöllőn. Több mint ünnepség. Közös kiállás az önkormányzatiságért, a fejlődő településekért.”

(Fotó: Bácskai Gergely archív)

The post Szolidaritási hozzájárulás, iparűzési adó – a miniszterrel konzultáltak az önkormányzati szövetségek appeared first on Média 24.

Az esemény kiemelt témája a közösségi közlekedés, a városrészben hamarosan induló midibusz-menetrend lesz, de minden más fontos, felmerülő kérdés terítékre kerül.

A fórumon részt vesznek a Polgármesteri Hivatal, a Városgondnokság, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság és a Depónia Kft illetékesei is.

The post Délután lakossági fórum lesz Öreghegyen appeared first on Média 24.

– Fontos témája a fórumnak a közösségi közlekedés: a hamarosan induló midibusz menetrendje és az Öreghegy keleti részén élők jobb kiszolgálása.(Mivel ez mindkét öreghegyi körzetet azonos módon érinti, ezért tartjuk közösen a fórumot Östör Annamária képviselő asszonnyal, melyre természetesen Dr. Cser-Palkovics András polgármester urat is várjuk, és a fő téma okán meghívtuk Mészáros Attila alpolgármester kollégámat is). És persze téma lesz minden, ami felmerül. – áll Róth Péter bejegyzésében.

The post Lakossági fórum lesz szeptember 28-án Öreghegyen appeared first on Média 24.

The post Polgármesteri online fogadóórát tart kedden dr. Cser-Palkovics András appeared first on Média 24.

Eddig példátlan együttműködés körvonalazódik az önkormányzati érdekképviseleti szövetségek között annak érdekében, hogy az összes településtípust érintő szakmai kérdésekben egységes álláspontot alakítsanak ki.

A szervezetek székesfehérvári találkozóján részt vett Karácsony Gergely (Budapesti Önkormányzatok Szövetsége), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetsége), dr. Cser-Palkovics András és dr. Nemény András (Megyei Jogú Városok Szövetsége), dr. Hanusi Péter (Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége), Lipők Sándor (Kisvárosok Szövetsége), Kőszegi Tamás (Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége), Szabó Gellért (Magyar Faluszövetség), valamint Pajna Zoltán és Bánné dr. Gál Boglárka (Megyei Önkormányzatok országos Szövetsége).

Véglegesítették az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) önkormányzati oldalát összefogó érdekképviseleti szövetségek közötti megállapodást, melynek aláírására egy szeptember végi konferencián kerül sor. Az önkormányzatok napján mutatják majd be a nyilvánosság számára azt az elmúlt hónapokban összeállított szakpolitikai javaslatcsomagot is, amelyet a nyolc szövetség közösen fogalmazott meg, s amelyet augusztusban a kormányzatnak is eljuttattak.

(ÖKK, fotó: Ostorházi Helga)

The post Példátlan együttműködés körvonalazódik – Fehérváron egyeztettek az önkormányzati szövetségek vezetői appeared first on Média 24.

„Székesfehérvár a következő évtizedben” címmel rendezett szakmai fórumot hétfőn a Prosperis Alba Kutatóközpont és Székesfehérvár Önkormányzata, hogy a szakemberekkel közösen áttekintsék a város előtt álló fejlesztési lehetőségeket és a kihívásokat is. Mint talán többek számára ismert, az Egyensúly Intézet 2024 óta minden évben megvizsgálja a hazai nagyvárosok fejlődését. Mivel Székesfehérvár rendre előkelő helyen – gyakorlatilag az élen – végez ebben a rangsorban, ezért mind a kutatók, mind a városvezetés részéről felmerült az az igény, hogy nemzetközi összevetésben is megvizsgálják a város teljesítményét. Az elkészült kelet-közép-európai településindex eredményét Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője ismertette. Mint mondta, a számok mögött arra is keresték a választ, hogyan lehet Székesfehérvár még sikeresebb. Ennek érdekében nyolc, hasonlóan nyitott gazdaságú ország – Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, és Szlovénia – 42 városával vetették össze Fehérvár mutatóit. (Sajnos Lengyelország és Csehország nem közöl városi színtű adatokat, így ők kimaradtak az összevetésből.)

A 0-tól 100-ig terjedő skálán, 35 indikátor alapján kialakult végeredmény szerint Székesfehérvár a 42 vizsgált város között a kiváló 7.  helyre futott be, első helyen Tartu, második helyen Maribor, harmadik helyen pedig Nagyszombat végzett. A népességmegtartásban városunk alapvetően jól áll, a középmezőnyben foglal helyet, s ugyanezt a pozíciót foglalja el a lakásépítés tekintetében is. (Ez egyébként jó hír, több olyan város is van ugyanis, ahol a lakások egy része bontás miatt folyamatosan megszűnik.) A közbiztonság, az erőszakos bűncselekmények számát nézve Fehérvár az egyik legbiztonságosabb város, ami igen fontos az élhetőség szempontjából. A havi nettó keresetek összehasonlításában érthető módon Maribor és az észt Tartu vezet, Fehérvár a mezőny második felében foglal helyet. A lakosságszámra vetített kórházi ágyak tekintetében városunk a 3. helyre került. A felmérés megállapítása szerit Székesfehérvár valódi tudásalapú társadalom, alapvetően magas hozzáadott értékű munkahelyekkel a régió pulzusát adva: a város első helyen áll a foglalkoztatottság terén az 1000 főre jutó 876 munkavállalóval! Ezen belül az IT és a kommunikáció, valamint a tudományos területen dolgozók aránya tekintetében is a 4., illetve a 10. helyre jött be városunk. „Ahhoz képest, hogy nem turisztikai központ, elég magas a vendéglátásban, kereskedelemben dolgozók száma, ami azt mutatja, hogy az ide dolgozni járók itt is költik el a pénzüket.” – magyarázta az összefüggést az Egyensúly Intézet szakembere. Székesfehérváron az egyik legolcsóbb a havi buszbérlet, a kerékpárutak hosszában a középmezőnyt erősítjük, viszont a vasúti megállóhelyek számában a mezőny végére kerültünk.

Marek Bertram természetesen a problémákat sem rejtette véka alá: a településen tevékenykedő diplomások számát tekintve a mezőny hátsó felében van Fejér székhelye, így itt a célnak legalább a középmezőny elérését kell tekinteni a következő évtizedekben. Mivel európai szinten hiányosak az adatsorok, nem lehet messzemenő következtést levonni a kulturális infrastruktúrával kapcsolatban, de az biztos, hogy a színházi székek száma, illetve a múzeumba járást illetően is a középmezőnyben van a város. A turizmusban érthető módon az olyan városok, mint Split vagy Fiume emelkednek ki, Fehérvár átlagos a kiadható vendégágyak számában. Érdekesség viszont, hogy városunk lakói szerencsére kifejezetten kevés települési hulladékot „állítanak elő”. A kutatás egyik célja a Székesfehérvárhoz legjobban hasonlító városok megtalálása volt: leginkább Nagyszombathoz, Besztercebányához, Trencsénhez illetve a litván kikötővároshoz, Klaipedához hasonlítunk, 19 indikátorban szinte egyformák, 9-ben erősebbek, 7-ben pedig gyengébbek vagyunk.

Az Egyensúly Intézet elemzője számos jógyakorlatot hozott a három, fejlesztésre leginkább ajánlott terület, a turizmus, a felsőoktatás és az élhetőség terén, többek között Oulu, Klagenfurt, Maribor és Tartu példáján keresztül, majd javaslatokat is megfogalmazott. Az egyik fontos vízió 2040-ig az okosváros megvalósítása, ahol a lakosság bevonásával saját adatközpont tartja számon a parkolástól az energiafogyasztáson át a város dinamikáját. Fontos lenne évente egyszer egy testvárosi innovációs és gazdasági fórum életre hívása, az egyetemisták számának növelése érdekében pedig egy társfinanszírozott ösztöndíj bevezetése. A turizmus tekintetében túl kell lépni a város határain, térségi vendégkártya bevezetését hozta külföldi példaként, a városmárkát pedig a helyiekkel együtt kell kialakítani, s alapvető cél, hogy még klímaállóbb és szélesebb legyen a Belváros.

Dr. Belényesy Károly régész, a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. ügyvezetője a tulajdonképpen városfejlesztési feladatként is felfogható 2038-as Szent István Emlékév előkészületeiről, illetve Szent István városfejlesztésének máig ható következményeiről tartott előadást. Az előadó felidézte a Szent István által létrehozott királyi központ, az egyházi szerep (koronázási és temetkezési helyszín) és a város egységét, amely évszázadokon át meghatározta Székesfehérvár szerepét. Bár a város 1543-as török kézre kerülésével a koronázóbazilika egykori legitimációs üzenete elveszett, a magyar királyság maga megmaradt. A szakember rámutatott, az egykori koronázótemplom helyén az 1938-as Szent István-emlékév során kialakított állapotot az akkori döntéshozók és lakosok sem tekintették véglegesnek. Az akkori beavatkozás inkább egyfajta pillanatfelvétel volt, amelyből kiindulva komplex szemléletű megújításra van szükség. Ennek során nem lehet figyelmen kívül hagyni a város közösségét sem: fontos, hogy maguk a székesfehérváriak mit gondolnak saját kulturális örökségükről, és hogyan szeretnék azt továbbadni a következő generációknak. Dr. Belényesy Károly szerint az UNESCO világörökségi cím elnyerése is fontos perspektíva lehet a bazilika valamilyen formában történő megjelenítése, megújítása során. A szakember arra is rámutatott, hogy a múlt öröksége nem egyszerűen eltűnt: az egykori épület átalakult, emlékei és tárgyi öröksége pedig részben szétszóródott. Egy korszerű kiállítóhely azonban képes lehet arra, hogy a ma rendelkezésre álló tudás alapján bemutassa az egykori székesegyház történetét. Ebben kiemelt szerepe van a koronázási palástnak és Szent István szarkofágjának, amelyek a történelmi örökség legfontosabb emlékei közé tartoznak. Ahogy fogalmazott: „Nem a múltat építjük vissza, hanem megidézzük az egykori tereket.”

A két, első hallásra távolinak tűnő témát dr. Cser-Palkovics András polgármester előadása kapcsolta össze, aki rámutatott, Székesfehérvár történelmének, gazdaságának és közösségének hármasára építve lehet egy modern, szerehető várost működtetni, mégpedig EU-s, állami és önkormányzati források, valamint magántőke bevonásával. „2038 számunkra egy vízió: a millenniumra Fehérvárnak hazánk legjobb városává kell válnia. Ehhez a város egészével kell foglalkozni, s azt kell közösen megfogalmaznunk, hová szeretnénk több mint egy évtized múlva elérni.” – emelte ki a polgármester, aki arról is beszélt, hogy habár kedvezőek a gazdasági adatok, a háttérbeszélgetéseken az ipar szereplői jelzik a nehézségeket is. Fontos kérdés, milyen lesz az országos gazdaságpolitika, és hogy az segíti-e a kedvező tendenciák megmaradását. „Egyetlen nagy kérésük van: a helyben előállított gazdasági teljesítményből származó bevételek maradhassanak is helyben. Ha a szolidaritási hozzájárulást – amely jövőre várhatóan 10 milliárd forintot tesz ki Székesfehérvár esetében – helyben, az agglomerációt is segítve költhetnénk el, akkor 5-10 év alatt a nyugat-európai városokkal is képes lenne Székesfehérvár a versenyt felvenni.” – jelentette ki dr. Cser-Palkovics András.

A polgármester a készülő programtervezet kapcsán kiemelte, Székesfehérvár szeretné megpályázni az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, s a középiskolásokat, egyetemistákat bevonni a közös munkába. A kormány által ígért bérlakásépítési programhoz a város biztosítja a közművel ellátott telkeket, s foglalkozni kívánnak az önkormányzati tulajdonban lévő, jelenleg nem hasznosuló épületek sorsával is, valamint minden városrészben új vizes élőhelyeket alakítanak ki. Ugyancsak lépni kívánnak a közösségi közlekedés bővítésében, „trendivé tételében” és egy mentális egészségprogram is segíti majd a fiatalokat.

„Októberben szeretnénk nyilvánosságra hozni a programtervezetet, ezt követően pedig megkezdődhet a társadalmi vitája. Biztos, hogy több kérdésben egyetértés lesz, ugyanakkor olyan témák is akadnak majd, amelyekben komoly vitákra számíthatunk. Arra kérek mindenkit – legyen akár a szenátus, a 2038-as emlékévet előkészítő bizottság vagy bármilyen civil szervezet tagja, cégvezető, vagy egyszerűen a városért tenni akaró magánszemély –, hogy lehetőségeihez mérten vegyen részt ebben a közös gondolkodásban és vitában!” – fogalmazott előadása végén Székesfehérvár polgármestere. Hozzátette: amennyiben minden a tervek szerint alakul, 2027 elején Székesfehérvár Közgyűlése elfogadhatja a programot, ezt követően pedig megkezdődhet a munka közös otthonunkért, amely a jövő kihívásaira is választ adva az ország legjobb városává szeretne válni.

(ÖKK, fotó: Ostorházi Helga)

The post „Székesfehérvár a következő évtizedben” – szakmai fórum a jövő jegyében appeared first on Média 24.

Nem véletlenül a Napraforgó Bölcsődében várta a sajtó képviselőit csütörtökön délelőtt Teleki-Horváth Renáta intézményvezető, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester: ez az egyike azoknak az épületeknek, ahol a nyár folyamán jelentős munkákat sikerült elvégezni. A régi épületrészénél felújították a tetőt, megszüntették a beázást, korszerű lámpatesteket szereltek fel, javították a PVC burkolatot, de a babakocsikat befogadó melléképület és a teraszburkolat is megszépült.

A részleteket ismertetve Székesfehérvár polgármestere elmondta, összesen huszonkét önkormányzati fenntartású intézményben végeztek a nyáron vagy az azt közvetlenül megelőző időszakban, saját forrásból különböző volumenű felújításokat. A munkálatok bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, valamint szociális intézményeket és egy egészségügyi intézményt is érintettek – illetve két helyen még zajlanak –, s összértékük eléri a bruttó 432 millió forintot. „Szeretném megköszönni az önkormányzat szakembereinek az elvégzett előkészítő munkát, majd a végrehajtást, az intézményeknek pedig a türelmet.” – emelte ki dr. Cser-Palkovics András, aki szerint – habár szerencsére évről évre tudnak a város intézményrendszeréhez tartozó épületeken felújítást végezni – feladat még bőven van, ezért is fontos az Ybl-program folytatása.

„Az elmúlt egy évtizedben sok milliárd forint önkormányzati forrást használtunk fel ahhoz, hogy az intézmények állapotán jelentősen tudjunk javítani. Az idei nyáron is sok épületet érintett ez a munka, így azért a bölcsődék, óvodák esetében sakkozni kellett, mikor éppen melyik intézmény fogadja a gyermekeket.” – összegzett Mészáros Attila. A város alpolgármestere rámutatott, alapvetően az adott intézmények által kért javításokra, felújításokra került sor, így a beázás megszüntetésétől kezdve a teraszburkolat vagy a vizesblokkok felújításán át, egészen a villamos hálózat rekonstrukciójáig számos korszerűsítést sikerült elvégezni. Az alpolgármester megköszönte a Beruházási Iroda kollégáinak munkáját, valamint a számos közbeszerzési eljárás lebonyolítását, melyek során minden esetben a becsült érték alatt sikerült leszerződni a munkákra. Mészáros Attila hozzátette, jelenleg még két helyen zajlik a kivitelezés: az egyik a Nefelejcs Tagóvoda homlokzatának szeptember végéig tartó rekonstrukciója, a másik pedig a Széchenyi utcai gyermekrendelő felújítása. Utóbbi esetében várhatóan a szeptember 28-án kezdődő héten tudnak majd visszaköltözni a házi gyermekorvosok, a részletekről természetesen időben tájékoztatják a lakosságot is.

A klimatizálással kapcsolatos kérdésünkre elhangzott, a bölcsődék, óvodák esetében már jól áll Székesfehérvár: jelenleg 150 bölcsődei és óvodai csoport működik a városban, s mindössze 15 olyan – részben nem is csoportszobaként funkcionáló – szoba van, ahol még nincsen légkondicionáló. Ezek beszerzéséről a döntés már megszületett, így biztosan megvalósulnak. A szociális intézmények következnek most, alapítványi felajánlásból már folyamatban van a Feketehegy-Szárazréti Idősek Otthonában a klimatizálás, s ezt a további otthonokban is folytatni kívánja az önkormányzat. Hálózatfejlesztésre több helyen szükség lesz, ugyanis nem elsősorban az eszköz megvásárlása a probléma, hanem inkább az, hogy az adott elektromos hálózat elbírja-e a légkondicionálók működését.

Az idei nyáron az alábbi intézményekben került sor felújításokra: 

Mesevilág Bölcsőde: álmennyezet cseréje, valamint az új álmennyezeti lapokban új ledpanelek elhelyezése.

Százszorszép Bölcsőde: a bölcsőde és az orvosi rendelő területén tűzjelző rendszer kiépítése.

Árpád Úti Óvoda: Ingatlan körüli kerítés felújítása – kerítéselemek elbontását követően beton lábazat felújítása, festése, új 3D táblás porfestett kerítés rendszer építése, kerítésrendszerhez tartozó 5 kapu beépítése.

Belvárosi Brunszvik Teréz Óvoda Tulipános Tagóvodája: Ingatlan körüli kerítés felújítása – kerítéselemek elbontását követően beton lábazat felújítása, festése, új 3D táblás porfestett kerítés rendszer építése, kerítésrendszerhez tartozó 4 kapu beépítése.

Felsővárosi Óvoda: 4 csoportszobához tartozó vizesblokk és öltöző felújítása, padló és falburkolat cseréje, új szaniterek (WC, mosdó, piperetárgyak), új WC elválasztó fal, törölköző- és fogmosópohár tartó polc beépítése.

Felsővárosi Óvoda Szárazréti Tagóvodája: Óvodai vizesblokkok felújítása: fal- és padlóburkolat cseréje, új szerelt WC válaszfalak beépítése, szaniterek, piperetárgyak cseréje, falfelületek festése.

Gyöngyvirág Óvoda: csapadékvíz-elvezető rendszer javítása és részleges tetőfedés cseréjének kivitelezési munkálatai.

Hosszúsétatéri Óvoda: kiszolgálóhelyiségek felújításával kapcsolatos munkák elvégzése.

Ligetsori Óvoda Palotavárosi Tagóvoda: Az intézmény 4 csoportszobájában PVC burkolat csere.

Maroshegyi Óvoda: A kazánház és gázmérő helyiség homlokzati felújításához a meglévő kopolit üveg falburkolatot és az acél szerkezetű homlokzati nyílászárókat bontása, majd új, szerelt szerkezetű homlokzati kitöltőfalak és műanyag szerkezetű homlokzati nyílászárók kerültek beépítésre. A régi épületrész belső helyiségek felújításához a mosóhelyiségeben az áztatókádat és egyes lapradiátorokat kicserélték, továbbá a sérült PVC padlóburkolatokat foltszerűen javításra került.

Napsugár Óvoda: falvizesedés megszüntetésének kivitelezési munkálatai, mely során a süllyesztett betonládák vízszigetelése, megfelelő vízelvezetés kialakítása, valamint a felázott falszakasz helyreállítása (vakolat leverése, visszajavítás majd festés) történt.

Napsugár Óvoda Nefelejcs Tagóvodája: homlokzat és előtetők felújítási munkáinak elvégzése.

Napsugár Óvoda Szivárvány Tagóvodája: egy tornaszoba, egy csoportszoba és egy nevelői közösségi helyiség padlórétegrend cseréjének kivitelezési munkálatai.

Rákóczi Utcai Óvoda: konyha leázásának és pincehelyiség-falvizesedés megszüntetésének kivitelezési munkálatai.

Tolnai Utcai Óvoda Sziget Utcai Tagóvodája: óvoda villamos hálózatának felújítása, álmennyezet részleges cseréje, felújítással érintett falfelületek festése.

Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola Sziget Utcai Tagintézmény: tornateremben az elektromos ablaknyitás kiépítésével kapcsolatos munkák elvégzése.

Kossuth Lajos Általános Iskola: a Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium által bérelt ingatlanrész területén lévő 40 db tetőtéri ablak cseréje.

Kossuth Zsuzsanna Szociális Intézmény Feketehegy-Szárazréti Idősek Otthona: akadálymentesítés,  rámpa építése.

Kríziskezelő Központ Mészöly Géza utcai kiléptető lakás: lakás teljes villamos hálózata, burkolatai elavultak, így a lakás teljes belső felújítása, szaniterek cseréje, helyiségek kifestése megtörtént.

Kríziskezelő Központ Kikinda utcai telephely: utcafronti épülete tetőhéjazatának cseréje.
Széchenyi utcai rendelő részleges felújítása: Széchenyi utca felöli épületrészen lévő gyermekorvosi rendelő és védőnői tanácsadó helyiségeiben a villamos hálózata felújítása, valamint akadálymentes vizesblokk kialakítása. Az épületrész villamos felújítása, valamint mosdó kialakítása és az ezekkel kapcsolatosan az álmennyezet cseréje, vizesblokkok felújítása, utcafronti üvegportál cseréje valósult meg.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Több, mint 430 millió forintból újult meg a nyáron 22 fehérvári intézmény appeared first on Média 24.

„Bár a piaci árak az elmúlt időszakban emelkedtek, a legfontosabb, hogy időben és stabil feltételekkel tudtuk lekötni a szükséges mennyiséget, így az intézményeink fűtése egész télen, korlátozások nélkül biztosított.” – olvasható a posztban.

The post Biztosított a fehérvári városi intézmények és épületek téli földgáz-ellátása appeared first on Média 24.