Marcell, Marci és Csöpi kutya gazdára váró lakótársak a HEROSZ Fehérvári Állatotthonban. Szerdán délután több mint száz társukkal egyetemeben nagy csaholással és szemükben az örökbefogadás reményével üdvözölték a látogatókat, akik adományokkal érkeztek. Patik Ferenc önkormányzati képviselő konzerveket, textíliákat, fekhelyeket és az állatkölyköknek való puha játékokat hozott az otthonban élő kutyáknak és macskáknak. Az adományokat Krepsz Gyöngyi, az otthon vezetője vette át, majd bejárva a telepet, megmutatta a jelenleg gondozott állatokat, hiszen a négylábúak mellett madarak és egy teknős is lakik itt.

Patik Ferenc a város nevében köszönte meg az állatotthonban dolgozók és azon önkéntesek munkáját, akik nap mint nap gondoskodnak az emberek által felelőtlenül elhagyott jószágokról. Gyógyítják, etetik, nevelik őket. Mint mondta, fontos, hogy ne csak karácsonykor, ünnepi időszakban, hanem a szürke hétköznapokon is fordítsunk figyelmet rájuk, adományokkal nyújtsunk segítséget. Ennek a mai látogatásnak az is célja, hogy azok, akik úgy érzik, egy négylábú társsal lenne teljes az életük, először jöjjenek el az állatotthonba, nézzenek körül és találják meg itt őt.

Krepsz Gyöngyi, az otthon vezetője elmondta, az állatok száma a menhelyen a korábbi évekhez hasonlóan alakul. A kutyák száma meghaladja a százat, a macskák száma pedig közelít e felé. Ebben az időszakban megnövekszik a létszám, egyre több szoptatós korú állat érkezik, így a kölyköknek és felnőtteknek való konzervek mellett a jó minőségű tápszereket is szívesen fogadják. Szerencsésnek nevezte, hogy vannak olyan önkéntes családok, amelyek örömmel fogadják és nevelik a kisállatokat, de nagyon lelkes a sétákat szervező önkéntes csapat is. A nyilvános szombati, közös séták mellett a hétköznapokon is érkeznek egyedi sétáltatók.

Felhívta a figyelmet arra, hogy május 16-án, szombaton és május 17-én, vasárnap 10 és 16 óra között Székesfehérváron a Budai úti és a Balatoni úti InterSpar áruházakban is adományt gyűjtenek védenceik számára a Mancs a bajban! adománygyűjtő akció keretében. Segítséget nyújtani ezen felül a RePontokon, az adó 1 százalék felajánlásával, pénzbeli támogatással és a Takarodó úti otthon előtt található ládába helyezett adományokkal is lehet.

(ÖKK, fotó: Kiss László)

The post Ajándékok a HEROSZ kis védenceinek appeared first on Média 24.

1945. május 9-én ért véget a második világháború az európai hadszíntéren azzal, hogy az orosz hadsereg elérte Prágát. Az ezt megelőző napon a Harmadik Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert. Ugyanezen a napon emlékezünk Robert Schuman francia külügyminiszter történelmi jelentőségű nyilatkozatára, aki új politikai együttműködést vázolt fel Európa számára annak érdekében, hogy a kontinens országai között soha többé ne robbanjon ki háború. Az Európa-nap hivatalosan 1985 óta létezik, amikor az Európai Közösségek milánói csúcstalálkozóján kimondták, hogy május 9-e legyen Európa napja, emléket állítva az 1950-es Schuman-nyilatkozatnak.

Az Európa-naphoz kapcsolódó pénteki székesfehérvári megemlékezések a Béke téri orosz katonatemetőben kezdődtek, ahol Lehrner Zsolt alpolgármester és Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke koszorúzott.

A Szentlélek katonatemetőben Mészáros Attila alpolgármester és ugyancsak Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke helyezték el az emlékezés virágait.

A tiszteletadások déli 12 órakor a Városház téri második világháborús harang-emlékműnél zárultak. Közösen koszorúzott dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, valamint Békési Ferencné önkormányzati képviselő. Az emlékműnél ugyancsak elhelyezte az emlékezés virágait Sándor Barbara önkormányzati képviselő.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Koszorúzásokkal emlékeztek a második világháború áldozataira appeared first on Média 24.

Mint mondta, alapos, megfontolt döntést hozott, melyet számos beszélgetés előzött meg.

Minden szempontot mérlegelve, a családommal beszélgetve, azt a döntést hoztam, hogy polgármesteri szolgálatomat folytatom, mindaddig, míg bírom ehhez az önök bizalmát. Feltett szándékom tehát, hogy a fehérvári polgárok akaratával, a Jóisten segítségével, családom és csapatom támogatásával végig szolgáljam ezt az önkormányzati ciklust. Székesfehérvár ugyanis a szenvedélyem. Hálás vagyok mindannyiuknak, köszönöm a támogatásukat, a türelmüket, kiritkáikat és a biztatásokat is. Egyúttal köszönöm a családomnak és barátaimnak, hogy minden helyzetben helyzetben számíthatok rájuk!

– emelte ki dr. Cser-Palkovics András.

A 2010 óta Székesfehérvár városvezetőjeként tevékenykedő, immár háromszor komoly fölénnyel újraválasztott polgármester azt is elmondta, hogy nagyon jól esett neki a sok támogató komment, telefonhívás és személyes bíztatás, amit kapott az elmúlt napokban: „Nehéz szavakba öntenem, hogy mennyit jelentett az az emberi támogatás, hogy még a mostani, intenzív országos közhangulatban is ennyien álltak ki mellettem, és ami fontosabb: azon polgármesteri felfogás mellett, amit én 16 éve – biztosan nem hibátlanul, de lelkiismeretemnek megfelelően és őszintén – próbálok követni csapatommal együtt.”

Dr. Cser-Palkovics András azt is egyértelműsítette, hiába kapott tegnap személyének címzett felszólítást Magyar Pétertől, ő kizárólag a székesfehérvári polgároknak tartozik felelősséggel, nem a mindenkori országos politikai vezetőknek, így a leendő miniszterelnöknek: „Szeretném egyértelművé tenni, ahogy a múltban, úgy a jövőben is, sem tőle, sem más országos politikustól nem fogadok el ilyet, nem érdekel, milyen pozícióból szólít meg. Ahogy eddig, ezután is kizárólag önöknek, a székesfehérvári polgároknak tartozom felelősséggel. „

A fehérvári városvezető azt is elmondta, bízik abban, hogy bár valószínűleg komoly kihívások elé néznek a települések, ezekre a kihívásokra a kormányzattal közösen találnak majd válaszokat az önkormányzatok.

The post Dr. Cser-Palkovics András: Székesfehérvár a szenvedélyem! appeared first on Média 24.

A szervezők a társaság Kossuth utca 14. szám alatti termébe várják az érdeklődőket.

(Vörösmarty Társaság/Media24.hu)

The post Balajthy Ferenc új verseskötetét mutatja be a Vörösmarty Társaság appeared first on Média 24.

Április 16-a a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdték meg a hazai zsidóság gettóba zárását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A deportálásra és halálra ítélt embereket Székesfehérváron is „gettógyűjtőházakba” zárták, majd 1944. június 6-án a város peremére, a vasútállomás melletti Szabó-téglagyárba hurcolták, ahonnan a 2743 Fejér megyei – közte 1850 székesfehérvári – lakos végső elszállítására június 14-én került sor. Az elhurcoltak közül mindössze 131-en tértek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból.

Csütörtökön, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján az Óvoda utcai Izraelita temető előtti téren, a Holokauszt áldozatainak emlékművénél néma főhajtás mellett dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester helyezte el az emlékezés koszorúját és köveit, amelyek a lélek halhatatlanságát és az öröklétet szimbolizálják.

A városvezető felidézte, hogy ez a nap a gettósítás megkezdésére, az ahhoz vezető útra, annak tragikus végére és következményeire emlékeztet mindannyiunkat. A tragédia Székesfehérvárt és környékét sem kerülte el, a háromezer fehérvári és környékbeli polgár közül csak kevesen tértek vissza. „Ennél a kifejező emlékműnél évről-évre fontos megemlékeznünk és emlékeztetnünk, hogy családokat pusztítottak el egy embertelen ideológia nevében. Mindent meg kell tennünk, hogy ez soha ne forduljon elő újra. Lehetnek vitáink, de ez soha nem csaphat át nyílt gyűlöletté, mert a gyűlölet ezt eredményezi.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András.

Magyarországon az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások és a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.

(ÖKK, fotó: Ostorházi Helga)

The post Holokauszt Magyarországi Emléknapja: Néma főhajtással emlékeztek a népirtás áldozataira appeared first on Média 24.

A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyelek ellen követték el 1940 tavaszán. Mintegy 22.000 lengyel értelmiségi, rendőr, határőr, katona és főként tartalékos katonatiszt vált áldozattá, akiket a Katyń környéki erdőkben kivégeztek, majd jelöletlen sírokba temettek. A tömeggyilkosságokat meghamisították, elhallgatták, azokról tilos volt beszélni. A Szovjetunió évtizedekig tagadta a felelősségét és a náci Németországot vádolta a mészárlással. 1943. április 13-án a berlini rádió bejelentette, hogy a német csapatok megtalálták a tömegsírokat a Szmolenszk melletti Katyń-i erdőkben. A szovjetek a felfedezés 47. évfordulóján, 1990. április 13-án ismerték el a felelősségüket. Ezt a napot a lengyel parlament 2007-ben nyilvánította hivatalosan emléknappá.

Székesfehérvár Önkormányzata a hagyományokhoz hűen minden évben megemlékezik a tragédiáról a Jávor Ottó téren 2012-ben átadott Katyń emlékkeresztnél. Hétfőn dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester, a Belváros önkormányzati képviselője helyezett el koszorút a keresztnél és tisztelgett az áldozatok emléke előtt.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Csendes koszorúzással emlékeztek Fehérváron a katyńi vérengzés évfordulóján appeared first on Média 24.

Fejér vármegye egyéb körzeteit nézve: a 03-as, bicskei központú választókerületben (ide tartozik a Velencei-tó térségéből Gárdony, Velence és Sukoró is, továbbá Csákvár, Martonvásár és Etyek) 57,97% a részvételi arány 13.00 óráig. A 04. sz. egyéni választókerületben (ez Dunaújváros és térsége) 55,83%, az 5-ösben (Sárbogárd, Enying és körzetük) 50,56% a részvétel kora délutánig.

A két fehérvári érintettségű választókerületet vizsgálva, a településenkénti részvételt tekintve a 01. sz. egyéni választókerületben Úrhidán a legmagasabb a voksolók aránya (61,03%), második a vármegyeszékhely (59,74%), harmadik Kőszárhegy (59,59%), a legalacsonyabb pedig Jenő (48,47%) és Nádasdladány településeken (49,50%). Ezen két falun kívül mindenütt elérte az 50%-ot a részvétel már 13.00 óráig. A 02. sz. egyéni választókerületben a legmagasabb részvételt (67,46%) az aprócska Bakonykútiban regisztrálták, Székesfehérváron 56,19% az arány. Ebben a választókerületben a legalacsonyabb arányszámot (51,20%) Bakonycsernye produkálta.

A fehérvári szavazóköröket tekintve kiemelkedő a részvétel a 030. számú szavazókörben – ez a maroshegyi városrészhez tartozik – , amely 67,37%-os mutatójával kiemelkedik a többi közül, de kiváló számokat produkált a 045-ös feketehegyi (65,64%) és a 069-es ráchegyi szavazókör (64,65%) is.

Érdekesség, hogy országosan már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye az egyetlen, ahol még 50% alatt van a részvétel. Az már most kijelenthető, hogy a voksolás nagy eséllyel országosan érvényes és eredményes lesz.

Az, hogy a valószínűsíthető rekordrészvétel mely pártnak kedvez, megoszlanak a vélemények. Egy biztos: a kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsokat is alaposan megmozgatta az igen intenzív kampány.

A szavazóhelyiségek este 19.00 óráig tartanak nyitva, addig lehet voksolni. Ahol sokan vannak, a 19.00 órakor sorban állók még leadhatják szavazataikat.

(Fotó: Mátay Balázs, grafikonok: Valasztas.hu)

The post Választás 2026: szinte biztos a részvételi rekord appeared first on Média 24.

A macskakőre emlékeztető, réztáblával fedett és a nemzetszocializmus áldozatainak emléket állító botlatóköveket az áldozatok egykori lakhelye vagy munkahelye előtt, a járdába, burkolatba süllyesztve helyezik el. Székesfehérváron 2019-ben, a Fekete Sas Szálló előtt már elhelyezésre került kettő darab kő Grosz Bernát és Gorsz Bernátné tiszteletére.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére, Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával szerdán két újabb botlatókövet helyeztek el a Király sor 1/C előtt, annál az épületnél, amely dr. Heller Pál és dr. Heller Pálné utolsó, szabadon választott lakhelye volt Székesfehérváron. Dr. Heller Pál Székesfehérvár történetének neves orvosa, szülész-nőgyógyásza volt, a Szent György Kórház szülészeti osztályának főorvosaként tevékenykedett. A második világháború alatti deportálásoktól való félelmében, feleségével együtt 1944-ben önkezükkel vetettek véget életüknek, gyógyszermérgezésben hunytak el.

Az emlékező eseményen Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke beszédében elmondta, hogy fontos küldetésüknek tekintik a botlatókövek elhelyezését. A zsidók egyik legfontosabb hagyománya, hogy legyenek olyan helyek, ahol emlékezhetnek az elhunyt hozzátartozóikra, szeretteikre. A vészkorszak áldozatainak nem adatott meg, hogy ilyen emlékhelyük legyen, ezért minden egyes botlatókővel ezt a hiányt igyekeznek pótolni. A mostani két kővel Székesfehérvár városa visszafogadja két olyan polgárát, akiket a hatalom egykor eltaszított és pusztulásra ítélt.

A botlatókövek elhelyezése mindig egy emlékeztető, egy felkiáltójel a város számára. Lehetőség arra, hogy elgondolkodjunk a múltról és beszéljük róla – mondta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Hozzátette, ha a történelem másként alakult volna, akkor dr. Heller Péter főorvos és felesége emlékét egykori lakóházuk vagy a kórház falán egy emléktábla őrizné, így mondva köszönetet nekik a városért tett szolgálatukért. Ez azonban nem adatott meg nekik. Máshogy kell emlékeznünk rájuk és rajtuk keresztül arra a több ezer emberre, akiket elhurcoltak vagy másképp lettek áldozatai egy gyalázatos és embertelen korszaknak. Az emlékező kövekkel tisztelgünk előttük és a Székesfehérváron ma élő zsidók közössége előtt is.

Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója előadásában a székesfehérvári zsidóság múltját és máig ható örökségét, emlékét idézte fel. Az első izraelita családok az 1830-as évek közepén telepednek le Székesfehérváron, többek között Lovasberényből, Mórról, Abáról és a vármegye más településeiről érkeztek. A felekezet lélekszáma folyamatosan gyarapodott és komoly szerepe lett a város gazdasági, társadalmi, politikai életében, mindennapjaiban. A város hatósága 1842. december 2-án ismerte el a hitközséget, amely rabbit is választott magának és létrehozta saját iskoláját. A zsidótörvényeket és a német megszállást követően a közösség élete alapjaiban és tragikus módon változott meg. A zsidókat összeírták és kialakították a gettót, ahova 654 zsidó családot telepítettek be. Mintegy 2743 főről van tudomásunk, akiket gyűjtőtáborokba hurcoltak a városban. A deportálás elől többen a halálba menekültek, így dr. Heller Pál és felesége, Pál Erzsébet Mária is.

A leszármazottak nevében Hámor Szilvia, a Heller házaspár unokája tartott megható beszédet és búcsúzott el a nagyszüleitől. Mint mondta, morzsákból igyekszik összerakni, hogy apai nagyszülei milyen emberek voltak és hogyan telhetett életük utolsó hete. Méltóságteljes, értelmes, polgári életet éltek, melyet így is akartak befejezni, és nem egy téglagyárban, nem egy marhavagonban vagy az ismeretlen végállomáson! „Kisfiunk, nagyon szerettünk!” – ezt a búcsúüzenetet hagyták 23 éves fiuknak, majd beadták maguknak a halálos injekciót. Hámor Szilvia köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki a nagyszüleire emlékezve közreműködött a botlatókövek elhelyezésében.

Az esemény zárásaként a követek a Városgondnokság két munkatársa helyezte el és rögzítette a járda burkolatában.

(ÖKK, fotó: Ostorházi Helga)

The post Botlatókövek a fehérvári holokausztáldozatok, dr. Heller Pál és felesége emlékére appeared first on Média 24.

A hűvös, szeles, szemerkélő esővel kevert időjárás, valamint a korai időpont ellenére sokan jöttek össze a Csikvár téren, ahol Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszterhelyettes vezette fel a fórumot. Elmondta, hogy a választókerület átalakítása okán először indul úgy egy választáson, hogy annak Székesfehérváron kívüli települések is a részei, amit izgalmas, fontos kihívásnak tart, de szeretne megfelelni az elvárásoknak, s a következő ciklusban ezen települések választópolgárainak felhatalmazásával, ezen települések érdekében is eredményes munkát végezni az Országgyűlésben.

Kocsis Máté frakcióvezető rávilágított arra, hogy ez a mostani, nem egy szokványos kampány, amelyben olyan elemek kerülnek elő az ellenzék, elsődlegesen a Tisza párt részéről, amelyek nem a programjukról szólnak, nem a pozitívumokról, tervekről, hanem a gyűlöletkeltésről, a választók hergeléséről, megtévesztéséről, amely már veszélyesen túlzó mértéket ölt. Kiemelte a Hahn Endre által prezentált mediános közvéleménykutatások szándékosan torzított és hamis eredményeit, melyekkel már egy polgárháborús helyzetet készít elő. „Amit Hahn Endre csinál, azt a szó erkölcsi értelmében üldözném, mert ezzel egy polgárháborús helyzetet készít elő… Az amit most csinál, az több annál, mint közvélemény-kutatás. Az erkölcsi értelemben az állam rendje elleni tett, amit nem akarnék szándékosan jogiasítani, de az egészen biztos, hogy a hazug és már felfoghatatlanul torz közvélemény-kutatások kizárólag arra alkalmasak, hogy a magyar választók demokratikusan meghozott döntését utólag kétségbe lehessen vonni nemzetközi téren is, és Magyarországon is.”

A Fidesz frakcióvezetője kitért a frissen kiszivárgott tiszás energiaellátási programra és annak várható következményeire is. Mint mondta, ez a program gyakorlatilag arról szól, hogy a „Shell- macsó” Kapitány István, a Tisza gazdasági miniszter-jelöltje, milyen döntéseket hozna meg. „Pontosan oda jutnánk vissza, ahonnan 2010 előtt elindultunk. A nemzetközi energetikai cégeket hibátlanul kiszolgálnák, ezt pedig a magyar emberekkel fizettetnék meg. A Tisza arra készül, hogy megadóztassa a magyar emberek megtakarításait, eladja a MOL-részvényeket 2028-ig, leváljanak az olcsó orosz energiáról.” Hozzátette: a Tisza eltörölné a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat és a 13. havi nyugdíjat is.

Kocsis Máté felhívta a figyelmet arra, hogy a választás tétje nagy, és a világban, valamint körülöttünk zajló események olyan jövő felé mutatnak, amelyben egy tapasztalt, rutinos és felkészült vezetőre, politikusra van szükség, és Orbán Viktor ilyen politikus, helyben pedig Vargha Tamás az a jelölt, aki kellő tapasztalattal és tudással rendelkezik ahhoz, hogy igazán eredményesen képviselje az itt élők érdekeit a Parlamentben.

(Fotó: Mátay Balázs)

The post Kocsis Máté: a „Shell-macsó” megadóztatná a magyar emberek megtakarításait appeared first on Média 24.

Nem véletlenül szervezte március 27-ére a konferenciát a Béri Balogh Ádám Baráti Kör (BBÁBK), valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK): II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én, éppen 350 évvel ezelőtt született a felvidéki Borsiban. A Hiemer-ház báltermében diákok, tanárok, valamint a város és a vármegye közéleti személyiségei gyülekeztek, ahol elsőként dr. Cser-Palkovics András polgármester üdvözölte a megjelenteket, külön köszöntve a fiatalokat, s reményét kifejezve, hogy az elhangzó előadások segítenek majd abban, hogy a diákok megszeressék a történelmet.

Fehérvár polgármestere köszönetet mondott azoknak a civileknek, akik igazi alulról jövő kezdeményezésként annak idején felkarolták a székesfehérvári Rákóczi-szobor állításának ügyét. „Ha egy embernek olyan kultusza van több száz év után, hogy a rohanó világban civilek időt fordítanak arra, hogy szoborral emlékezzenek rá, az önmagában visszaigazolja, hogy akire ma emlékezünk, milyen nagy dolgot vitt véghez. Egy történelmi városnak mindig van feladata és felelőssége a történelmi személyiségekre emlékezésben, még akkor is, ha a szabadságharc idején Székesfehérvár akkori közössége nem biztos, hogy kurucként viselkedett. Azóta viszont általában kurucok vagyunk, és láthatólag emlékezünk arra, aki megérdemli!” – emelte ki dr. Cser-Palkovics András.

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének elnöke, Karsai Béla üdvözletét Görög István elnökhelyettes tolmácsolta. Mint felidézte, 2019-ben kereste meg őket a Béri Balogh Ádám Baráti Kör, hogy bejegyezett egyesületként segítsék a Rákóczi-emlékmű állításának ügyét. „A szobor 2022 őszére, széles körű összefogással készült el, s mára szépen besimult a térbe, elválaszthatatlan része, éke lett a városrésznek.” – jelentette ki, hozzátéve, már ekkor megfogalmazták egy konferencia megrendezésének fontosságát, amely ma valósággá válhatott.

„Külön öröm, hogy együtt, egy konferencia keretében emlékezhetünk egy olyan személyiségre, aki nem csak egy, az intézményünk falán szereplő név: II. Rákóczi Ferenc élete olyan példát mutat a ma diákjainak, mint a felelősség a közösségért, bátorság a véleményalkotásban, kitartás a tanulásban. A pedagógusok számára pedig iránytű abban, miként lehet a diákokat gondolkodó, együttműködésre képes, de az elveikhez hű emberekké formálni.” – mondta a megnyitón Viczináné Németh Tímea, a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola megbízott igazgatója. Felidézte, hogy 17 éve váltak két tanítási nyelvű iskolává, Rákóczi születésére pedig minden márciusban egy héten át tartó programokkal, versenyekkel emlékeznek.

Az iskola diákjainak ünnepi műsorát követően Dr. Hermann Róbert történész a Rákóczi-szabadságharcot hasonlította össze előadásában az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal. Bevezetőjében felidézte, ő maga 13 éves volt a fejedelem születésének 300. évfordulóján. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola egykori diákjaként jó szívvel emlékszik vissza az intézményre, s nagyon szerette a fejedelem történetét, ám aztán az 1848-49-es szabadságharc felé vitte az érdeklődése. Ami a két szabadságharc párhuzamait illeti, a kérdések békés rendezésére irányuló törekvések mindkét esetben kudarcot vallottak, s aztán mindkét esetben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását is. Ugyancsak közös a két felkelésben, hogy a legfőbb politikai vezető külföldön tartózkodott a „vég bekövetkeztekor”, s onnan próbált meg aztán hosszabb időn át – sajnos sikertelenül – újabb küzdelmet indítani a külföldi szövetségesek bevonásával. Szintén közös vonás, hogy a vesztes fél fővezérét árulással vádolták meg. Fontos különbség viszont, hogy a Rákóczi-szabadságharcot nem követte súlyos megtorlás, sőt, alapvetően helyreállt a birodalmi vezetés és a magyar rendek közötti egyensúly.

Dr. Lázár Balázs hadtörténész előadásában a szabadságharc dinamikáját, stratégiáját elemezte, rámutatva, hogy a küzdelem kizárólag akkor lehetett volna sikeres, ha valamelyik európai szövetségesétől jelentős támogatást kap a fejedelem.

A konferencián szóba került még a Rákóczi-féle rézpénzek szerepe, amelyről dr. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának régész-numizmatikusa tartott előadást. Szép momentumként adta át a Rákóczi Iskolának Dr. Póczos Géza, a BBÁBK elnöke, Illyés Endre alelnök és dr. Görög István HTBK elnökhelyettes a Rákóczi-korabeli kuruc lovassági zászlót, s ugyancsak sor került az iskola által meghirdetett versenyek nyerteseinek díjazására is.

Az emlékezés kora délután a Rákóczi-emlékműnél folytatódott, ahol a BBÁBK nevében dr. Altorjay András köszöntötte az emlékezni érkezőket, örömét kifejezve, hogy immár negyedik alkalommal tiszteleghetnek az emlékműnél. A Rákóczi-induló és a Himnusz hangjait követően Székesfehérvár Önkormányzata képviseletében Horváth Miklós Csaba alpolgármester mondott beszédet, kiemelve, a fejedelem mérce kell legyen mindannyiunk számára, hogy mit jelent magyarnak lenni akkor is, amikor nem könnyű. „A szabadság örökség, de minden nemzedéknek újra és újra dolga van vele, mert ha nem vigyázunk, könnyen elveszíthetjük. Hajtsunk ma fejet II. Rákóczi Ferenc fejedelem előtt, és vigyük tovább azt a gondolatot, amely 350 éve megszületett vele együtt: a haza élő felelősség!” – üzente Horváth Miklós Csaba, aki a város Önkormányzata nevében helyezett el emlékező koszorút.

Ugyancsak lerótta tiszteletét a szobornál Pozderka Zoltán, a Magyar Honvédség Sipos Gyula 6. Területvédelmi Ezred parancsnoka, Spányi Antal megyés püspök, Viczináné Németh Tímea, a Rákóczi Iskola megbízott igazgatója, Görög István és Kollár Endre (HTBK), valamint Póczos Géza, a BBÁBK elnöke és Illyés Endre alelnök. A megemlékezés a Szózat hangjaival zárult.

(ÖKK, fotó: Simon Erika)

The post Rákóczi 350: konferenciával és koszorúzással tisztelegtek a fejedelem életműve előtt appeared first on Média 24.